Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

A helyszínre sietve nemcsak a fa kiásott gödrénél, hanem a felszínen más helyen is csontok hevertek, amelyeket talán korábbi mélyszántás hozott napvilágra. A szóban forgó területen, a falura néző déli lejtő valamikor meredekebb lehetett, a síkszerű teraszos kialakítás felismerhető. A parlag sávja alig 10 m széles, északi végén kőből rakott fal húzódik (jórészt növényzettel befedve). A művelet­len föld két oldalát háztáji szőlők szegélyezték. A teraszon túl a termelőszövetkezet felszántott ga­bonatáblája terült el. Október 30-án az ásatási munkások egy részét már nélkülözni tudtuk Előmályban, a munka átcsoportosításával 970x100 cm méretű kutatóárokban (É-D-i tájolású volt) tájékozódó feltárásba kezdtünk Póctetőn; két sírt találtunk. Leletanyag mindkettőben napvilágra került és az 1. sír bolyga­tatlan volt. Az avar kori leletmentést november 6-ra befejezve november 11-től már csak a Póctetőn folytat­tam a feltárást. Mivel a sírok alapján bizonyossá vált, hogy Árpád-kori temető húzódik itt a föld alatt, a teraszon túl két kutatóárokkal a középkori templom falait szándékoztunk megtalálni. A november 12-én leesett hó és azt követő fagy miatt a tervet mérsékeltük: a szántási rétegnek 25 m hosszan és 16 m szélességben való eltávolításával, kb. 30 cm mélységben egy 18 m hosszú Ny-K-i irányú ha­barcsos-törmelékes összefüggő folt kitisztításáig jutottunk (amelyet decemberben betemettünk). A szükséges bemérésekkel tehát csupán előkészítettük egy rendszeres templomfeltáráshoz a munkát. Nagy Miklós párttitkár segítségével garanciákat kaptunk az mgtsz elnökétől, hogy az általunk kijelölt területen a földet nem művelik tovább. Ásatási munkásaim (Pohárdi István, Bognár Alajos, Török Sándor és Gergely Ferenc) emléke­zete szerint Póctetőn a II. vüágháború előtt még a felszínen falmaradványok nyomai voltak láthatók. Segítségükkel Molnár (Medus) János portájára is eljutottam. Itt a tulajdonos faragott lapjával lefelé fordított sírkövet mutatott meg, amelyet a század elején az édesapja Póctetőről szekérrel elhozott és az istálló küszöbe elé ásott el. Sajnos kiemeléséről hallani sem akart, még akkor sem, ha pótlására kőlapo­kat vagy betont készíttetünk. (A probléma 1984-ben megoldást nyert.) öt év elteltével, az ispánságj várak kutatásainak központi keretéből 20 000 Ft összeghez jutot­tunk és tervmunkában 1973. július 9-augusztus 14. között folytattuk a templom és temetője feltá­rását. 1974-ben további 25 000 Ft összeggel július 15.-augusztus 15. közötti időszakaszban a templom egészét és azt környező temető déli és északi részleteit kutattuk meg. Összesen 2400 m 2 -t tártunk fel a bolygatatlan altalajig (további 150 m 2-t a templomot környező területen a fundamentum szintjéig). Állandó munkatársunk volt Csuhaj Zsuzsanna múzeumi restaurátor. Ásatási munkások: Bognár Alajos, Bokros Károly, Galcsó Mária, Hever Balázs, Rácz András, Török Lajos, Teleki János, Tóth Vilmos, Tóth Balázs 2 (3. kép). Már 1973. július 25-én műemléki szemlét kértem az Országos Műemléki Felügyelőségtől. Ismé­telt sürgetésemre 1974. július 30-án erre sor került. Az OMF részéről Dercsényi Dezső mb. igazgató vezetésével Barcza Géza osztályvezető, Levárdy Ferenc tudományos főmunkatárs és Koppány Tibor tervezőmérnök; a helyi vezetők részéről Hortobágyi Gusztáv mgtsz-elnök, Nagy Miklós párttitkár és Bánkúti Attila szőlészeti agronómus vett részt a tanácskozáson. (Jugoszláv műemléki szakemberek vendégként jelentek meg.) A bizottság egyetértett a templomrom kiemelkedő történeti jelentőségével. Másrészt leszögezte, hogy a szükséges konzerváláshoz, a bemutatással kapcsolatos tereprendezés elvég­zéséhez igen kedvezőek a feltételek. Ugyanis a községi templom restaurálásánál felvonult gárdával, 1975 nyarán már felszabaduló kapacitással dolgozhat az OMF egri építésvezetősége, amelyhez a terep­rendezési gépi munkát a tsz ingyenesen biztosítja, a segédmunkát pedig régészeti ásatási brigádunk ­múzeumi költségen — elvállalta. 1975 tavaszán, miután megküldtük az OMF-nek a (bizonyos szempontból hiányos) dokumen­tációt, 3 elvégeztük a megbeszélt pótlólagos feltárást a támfal tövénél. Majd a télire visszatemetett falakat kitakartuk (a földet a megbeszélt módon a gépek messze elhordták). Koppány Tibor elkészí­tette a helyreállítási tervet. Megérkezett az ígért pénzösszeg az OMF egri építésvezetőségéhez. A tsz. jóvoltából a templomhoz út is készült. Az OMF azonban nem vonult feL, s a gyöngyöspatai vártemplom falainak konzerválása és bemutatása szempontjából kedvezőtlen döntések születtek. 2. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának megküldött dokumentációk száma: XIX. 329/1968, II. 8/1977, II. 9/1977. 3. Az OMF 7307/1975 V. 17-én kelt levelében a kifogások a megküldött dokumentációra vonat­kozólag bizonyos fényképaláírások hiányára, a kutatások összefoglalásának és a helyreállítási javaslat hiányára vonatkoztak. Ez utóbbiakat Koppány Tibor tervezőmérnökkel korábban meg­beszéltem és Koppány a tervet 1975 májusára nehézség nélkül el is készítette. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom