Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
A helyszínre sietve nemcsak a fa kiásott gödrénél, hanem a felszínen más helyen is csontok hevertek, amelyeket talán korábbi mélyszántás hozott napvilágra. A szóban forgó területen, a falura néző déli lejtő valamikor meredekebb lehetett, a síkszerű teraszos kialakítás felismerhető. A parlag sávja alig 10 m széles, északi végén kőből rakott fal húzódik (jórészt növényzettel befedve). A műveletlen föld két oldalát háztáji szőlők szegélyezték. A teraszon túl a termelőszövetkezet felszántott gabonatáblája terült el. Október 30-án az ásatási munkások egy részét már nélkülözni tudtuk Előmályban, a munka átcsoportosításával 970x100 cm méretű kutatóárokban (É-D-i tájolású volt) tájékozódó feltárásba kezdtünk Póctetőn; két sírt találtunk. Leletanyag mindkettőben napvilágra került és az 1. sír bolygatatlan volt. Az avar kori leletmentést november 6-ra befejezve november 11-től már csak a Póctetőn folytattam a feltárást. Mivel a sírok alapján bizonyossá vált, hogy Árpád-kori temető húzódik itt a föld alatt, a teraszon túl két kutatóárokkal a középkori templom falait szándékoztunk megtalálni. A november 12-én leesett hó és azt követő fagy miatt a tervet mérsékeltük: a szántási rétegnek 25 m hosszan és 16 m szélességben való eltávolításával, kb. 30 cm mélységben egy 18 m hosszú Ny-K-i irányú habarcsos-törmelékes összefüggő folt kitisztításáig jutottunk (amelyet decemberben betemettünk). A szükséges bemérésekkel tehát csupán előkészítettük egy rendszeres templomfeltáráshoz a munkát. Nagy Miklós párttitkár segítségével garanciákat kaptunk az mgtsz elnökétől, hogy az általunk kijelölt területen a földet nem művelik tovább. Ásatási munkásaim (Pohárdi István, Bognár Alajos, Török Sándor és Gergely Ferenc) emlékezete szerint Póctetőn a II. vüágháború előtt még a felszínen falmaradványok nyomai voltak láthatók. Segítségükkel Molnár (Medus) János portájára is eljutottam. Itt a tulajdonos faragott lapjával lefelé fordított sírkövet mutatott meg, amelyet a század elején az édesapja Póctetőről szekérrel elhozott és az istálló küszöbe elé ásott el. Sajnos kiemeléséről hallani sem akart, még akkor sem, ha pótlására kőlapokat vagy betont készíttetünk. (A probléma 1984-ben megoldást nyert.) öt év elteltével, az ispánságj várak kutatásainak központi keretéből 20 000 Ft összeghez jutottunk és tervmunkában 1973. július 9-augusztus 14. között folytattuk a templom és temetője feltárását. 1974-ben további 25 000 Ft összeggel július 15.-augusztus 15. közötti időszakaszban a templom egészét és azt környező temető déli és északi részleteit kutattuk meg. Összesen 2400 m 2 -t tártunk fel a bolygatatlan altalajig (további 150 m 2-t a templomot környező területen a fundamentum szintjéig). Állandó munkatársunk volt Csuhaj Zsuzsanna múzeumi restaurátor. Ásatási munkások: Bognár Alajos, Bokros Károly, Galcsó Mária, Hever Balázs, Rácz András, Török Lajos, Teleki János, Tóth Vilmos, Tóth Balázs 2 (3. kép). Már 1973. július 25-én műemléki szemlét kértem az Országos Műemléki Felügyelőségtől. Ismételt sürgetésemre 1974. július 30-án erre sor került. Az OMF részéről Dercsényi Dezső mb. igazgató vezetésével Barcza Géza osztályvezető, Levárdy Ferenc tudományos főmunkatárs és Koppány Tibor tervezőmérnök; a helyi vezetők részéről Hortobágyi Gusztáv mgtsz-elnök, Nagy Miklós párttitkár és Bánkúti Attila szőlészeti agronómus vett részt a tanácskozáson. (Jugoszláv műemléki szakemberek vendégként jelentek meg.) A bizottság egyetértett a templomrom kiemelkedő történeti jelentőségével. Másrészt leszögezte, hogy a szükséges konzerváláshoz, a bemutatással kapcsolatos tereprendezés elvégzéséhez igen kedvezőek a feltételek. Ugyanis a községi templom restaurálásánál felvonult gárdával, 1975 nyarán már felszabaduló kapacitással dolgozhat az OMF egri építésvezetősége, amelyhez a tereprendezési gépi munkát a tsz ingyenesen biztosítja, a segédmunkát pedig régészeti ásatási brigádunk múzeumi költségen — elvállalta. 1975 tavaszán, miután megküldtük az OMF-nek a (bizonyos szempontból hiányos) dokumentációt, 3 elvégeztük a megbeszélt pótlólagos feltárást a támfal tövénél. Majd a télire visszatemetett falakat kitakartuk (a földet a megbeszélt módon a gépek messze elhordták). Koppány Tibor elkészítette a helyreállítási tervet. Megérkezett az ígért pénzösszeg az OMF egri építésvezetőségéhez. A tsz. jóvoltából a templomhoz út is készült. Az OMF azonban nem vonult feL, s a gyöngyöspatai vártemplom falainak konzerválása és bemutatása szempontjából kedvezőtlen döntések születtek. 2. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának megküldött dokumentációk száma: XIX. 329/1968, II. 8/1977, II. 9/1977. 3. Az OMF 7307/1975 V. 17-én kelt levelében a kifogások a megküldött dokumentációra vonatkozólag bizonyos fényképaláírások hiányára, a kutatások összefoglalásának és a helyreállítási javaslat hiányára vonatkoztak. Ez utóbbiakat Koppány Tibor tervezőmérnökkel korábban megbeszéltem és Koppány a tervet 1975 májusára nehézség nélkül el is készítette. 7