Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

Az egyenes szentélyzáródású korai templomaink kapcsolatában Levárdi Ferenc egyformán mérlegelte clunyi és itáliai hatások lehetőségét.

115 M. Kozák Éva konkrétan a német hirsaui építőiskola hatására gondolt.

116 Mivel a neves hirsaui Péter-Pál templom 1082—91 között épült meg, az építőműhely befolyása legfeljebb a hazai XII. századi templomainkra lenne vonatkoztatható.

117 A csehszlovák kutatás e kérdéskomplexumot szintén különbözőképpen ítéli meg. Klará Benesovká utalt a nagynevű Vaclav Mence elképzelésére, aki a ciszterciták tevékenységének az egyenes szentélyzáródású templomok kialakításánál döntő szerepet tulajdonít; az 1200 előtti ilyen templomoknál, azaz a ciszterciek csehországi telepítése előtti időszakra vonatkozólag cisztercita-burgundiai hatásról írt, amely bajor—osztrák közvetítéssel érvényesült. Benesovká azonban joggal hangsúlyozta, hogy lehetetlenség minden 1200 előtti négyszögű szentélyt ezzel a hatással magyarázni. A XII. sz. 2. felére keltezhető négyszögű szentélyű csehországi Zahradka templomának vizsgálata kapcsán a németországi antik tradíciók, ír missziós hatások, a faépítkezés helyi hagyományai és a nagymorva építészettel való kapcsolat lehetőségét is mérlegelte.

118 Josef Pouliknak a nagymorva birodalom egyik központjában, Mikul&ceben 10 IX—X. századi templomról volt módja már tájékoztatni a szaktudományt; ezekből 4 egyenes záródású volt.

119 Négyszögű szentélyű templomokat tártak fel morva földön már korábban is; Velehrad és Modrá között és Uherské Hradiste mellett (Sady térségében), amelyeket a IX. századra kelteztek.

120 - A Kárpát-medence Morvaországgal szomszédos részén, Nyugat-Szlovákiában a nagymorva kultúra virágzásának az időszakára, azaz a IX. század közepe tájára datálható egyenes szentélyzáródású templom feltárásáról adott hírt Bohuslav Chropovsky; e részek központjában, Nyitrán, a Szt. Márton-hegyen került napvilágra.

121 A Kárpát-medence nevezett 16 XI—XII. századi lelőhelyét és a szeregyházit térképre vetítve kiderül, hogy négy kivételével valamennyi a Kárpát-medence északnyugati részében található (40. kép). A régészeti topográfiai munka egyik axiómája, hogy hasonló típusú és közel egykorú formák kirajzolódásából bízvást következtethetünk a kapcsolatok irányára is. A fentiek alapján arra a következtetésre lehet jutni — nem könnyen észrevehető módszertani hibával — hogy a X. század második felében, a lehanyatló, rusztifíká115.LEVÂRDY Ferenc 1959. 27., 105., 111. - Levárdy Pannonhalmán is joggal a jövő falkutatásaitól, feltárásaitól várja az egyenes záródású altemplom alapjainak megnyugtatóan tisztázott korát. (Szíves szóbeli közlése.) 116. M. KOZÁK Éva 1983. 325. 117. MAROSI Ernó' 1972. 159-61.: a hirsaui épító' iskola kérdéséró'l szólva valójában nem elsó'sorban a mesterek kapcsolataiban, hanem a reformtörekvések meghatározta összefüggésben keresendő' a rokonság oka. 118. HEJNA Antonin-BENESOVKÁ Klara-PLÁKOVA Zuzana 1981. 399-417. Benesovká a zahradkai templom területileg legközelebbi párhuzamaként Boleráz és Kostolany pod Tribcom egyenes záródású egyházaira hivatkozott. Rokyten váxa templomának azóta történt feltárása közelebbi analógiát hozott; egyébként a szentélynek és a hajónak itt is különböző' a tengelye: NOVOTN

Y Boris 1981. 221-238. - Az ír missziós hatásnak tulajdonította a Velehrad melletti Módra feltárt templomfundamentumának alaprajzát, négyszögű szentélyzáródását: CIBULKA Josef 1958. 326. - Cibulka a véleményével csaknem két évtizedig szinte egyedül maradt. Érdekes, hogy az írek missziós szerepét az újabb kutatások Moráviára vonatkozólag újra felmelegítik: ZEMEK Metodej 1983. 221-229. A bajorországi ír misszióról (és az írek szerepéről általában) RAFTERY Joseph 1983.47-53. 119. POULIK Josef 1972.51-53. 120. CIBULKA Josef 1958. 326-332.: IX. sz. eleje. (Módra) - HRUBY Vilém 1965. 412-414. (Sady) 121. CHROPOVSKY Bohuslav 1972. 202-204. 58 \, i !