Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

csüngőjű fülbevalója együttesében viselték. A nyolckosaras függő a judenblichi asszony ékszergyűjteményében nyilvánvalóan nem dalmát import volt.

64 Morvaország és Horvátország között témánk szempontjából is természetes összekötő terület lehetne a magyar Dunántúl. De tudjuk Müller tájékoztatásából, hogy a fülbevalótípus eddig ismert egyedüli IX. századi lelőhelyén csak négykosaras és egykosaras változat fordult elő. Ez utóbbi huzalhálójának felépítése pedig — láttuk — a X—XI. századi sziszeki négykosaras függők hálójának szerkezetével párhuzamosítható. Ez a Zalavár környéki temető az ékszereit nézve más vonatkozásban is inkább a morva területek anyagával rokonítható, kisebb részben szlovén területtel, a Köttlach-kultúrával. — Az előbbiek alapján tehát megállapítható, hogy a morvaországi háromkosaras függők feltételezett déli kereskedelmi útvonala nem világos, a sokkosarasaknak pedig a származása felderítetlen. Végtére nem lehetetlen, hogy helyi, önálló fejlődés eredményei. Az oroszországi kosaras függők egy példánya sem korábbi a XI. sz. második felénél és kivétel nélkül háromkosarasak. Századunk első harmadában ezek a fülbevalók mint „kievi típus" szerepeltek a szakirodalomban és még a lengyel és cseh földön talált példányokat is így aposztrofálták. Először Helmut Preidel hangsúlyozta az évszázados időrendi különbséget a kelet- és közép-európai példányok között, rámutatva annak lehetetlenségére, hogy az európai példányokat Oroszországból származtassuk. — Az oroszországi példányok vagy Lengyelországból,

66 vagy — s ennek a jelenlegi magyar anyag ismeretében már van lehetősége — a Kárpát-medencéből származtathatók.

663 Ami a lengyelországi kosaras fülbevalókat illeti, Stanislaw Tabaczynski, a lengyel kincsleletek első kiváló ismerőjének véleménye szerint a szóban forgó fülbevalóforma morva területről terjedt el Lengyelországba.

67 Megállapítását az 1945 utáni nagy volumenű morvaországi ásatások eredményeinek az ismerete előtt tette. A feltárások első nagy szakasza után Borivoj Dostál e tekintetben megerősítette Tabaczynski feltevését és történetileg úgy értelmezte, hogy a magyarság 955 évi veresége után megindult a nagymorva városi kézműves kultúra rusztifikálódása, amely a cseh Bresztiszláv XI. sz. második negyedében történt hódításaival meggyorsult: az ötvösmesterek másutt, északabbra (lengyel földön) kerestek munkát.

68 Persze ez az elvándorlás aligha tekinthető maradéktalannak. Hiszen Moravany nad Váhom-Ducové (Pöstyénnel szemben lévő) temetőjében a közelmúlt feltárásai során egy a XI. sz. második felére keltezett sírban a tokaji kincshez hasonló S végű hajkarikák együttesében a nyakláncot kosaras gyöngyszemek is ékítették és két sokkosaras fülbevaló is napvilágra került; ez utóbbiak kivitele a kosaras gyöngyszemeknél archaikusabb (39. kép).

69 A lengyel kincsleletekben ritkábban négy-, jobbára háromkosaras függők típusa rekonstruálható. Megfigyeléseink szerint egy apró, de a jövendő fejlődést érzékeltető részletben néhány példány különbözik a csehszlovákiaiaktól (és az oroszokétól); az „újítás" a kosarak alján megjelenő, huzalból készült kúpos dísz. A pataihoz hasonló nagyságú látható a Lisowekben (Rzepin-in kerület) talált kincslelet kosaras töredékén. A kincs64. DOLENZ Hans 1969. 7-92. A 76. sírról van szó (pag. 38-39., 48-49.) A szerzó' a fülbevalót a X. sz.-ra keltezi. 740 utáni szilárdabb zsidó megtelepedésről írt, fó'leg rabszolgákkal kereskedtek. 65. KORZUHINA G. F. 1954. 30.: Kijev-djeszjatinai templom, 33.: Kijev-maszjutinai templom stb. 66. PREIDEL Helmut 1940. 578-579. 66a. Egyeló're pusztán csak elméletileg e fülbevalók Oroszországba való közvetlen bizánci exportja stb. is feltehető. 67. TABACZYNSKI Stanislaw 1958. 28. 68. DOSTAL Borivoj 1966. 207-208. 69. RUTTKAY Alexander 1981.169-198., 183. kép. 47