Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

molhatunk; saját ásatásunkra is hivatkozhatunk, egy az X. sz. első felére keltezhető káli temetkezésre. A halimbai temető legkorábbi periódusában is napvilágra kerültek több sírban is.

46 Tehát ezeknek a gyöngyöknek a datáló értéke még az S végű hajkarikáknál is csekélyebb. E nyakláncok szemösszetételének részletes vizsgálata a jövőben valószínűleg jobb kronológiai eredményekhez vezet. Temetőnk 1. sírjának nyomott gömb formájú kék gyöngyszeme egymagában került felszínre, bolygatatlan sírból. Ezt a kék gyöngy szemformát a XI-XIII. századi síranyagból nem ismerjük, csak a X. századból. Viseleti módja is archaikus: ugyanis többnyire a honfoglaláskori sírokban fordulnak elő a nyakban egymagukban viselt gyöngyszemek.

47 A típus maga a X. századi magyar anyagban is ritka, valamivel gyakoribb a IX—X. századi morvaországi temetők sírjaiban.

48 Hogy jó irányba tapogatózunk, azt a vele egyazon sírban talált fülbevaló érzékeltetheti. Kosaras fülbevaló Ásatásunk során egyetlen fülbevalót találtunk, az 1. sírban került napvilágra. Rovátkolt kettős ezüst huzalgyűrűcskékből felépített tojásdad formájú csüngőjét az egyik végén visszahajlított karikára húzták fel (lemezes hurok segítségével). A csüngő alján kis kúp díszlik, amely növekvő átmérőjű összeforrasztott huzalgyűrűkből áll (21. kép). E fülbevalótípus részletes vizsgálatot érdemel. Országunkban kosaras csüngőjű Árpád-kori fülönfüggő hosszú ideig csak a tokaji kincsleletből volt ismeretes. Ebben 4 fülbevalópáron gömbös kosaras díszek is láthatók a középső nagyobb tojásdad formájú nem áttört dísz két oldalán. Hampel József publikációi óta itthon és külföldön a tokaji kincslelet, s benne a fülönfüggők a meg-megújuló figyelem tárgyai.

4 9 Jelentős Németh Péter kutatásának az eredménye, aki a kincshez a múzeumban hozzákeveredett sírleleteket elválasztotta. Németh a tokaji kosaras fülönfüggők készítési idejét a XI. sz. első felére-közepére, a kincs földbe kerülését a XI. sz. harmadik negyedére keltezte.

50 Kizárólag kosaras csüngővel díszített fülbevaló már 1925-ben napvilágra került az Esztergom melletti Kovácsiban, de csak 1965-ben került sor a publikálására, Zolnay László tanulmányában.

5 l A töredékesen megmaradt ezüstékszer eredeti formája könnyen rekonstruálható: három kosaras dísszel rendelkezett az egyik végén visszahajlított fülkarika; a középső gömbös, a kétoldali kisebb és tojásdad formájú volt. A kosarak nyílásai rombikus és háromszöges alakot mutatnak. A hálózat ezüsthuzaljain apró gömbdíszek ülnek (36. kép). Zolnay készítési idejükkel nem foglalkozott, de a sírlelet I. Endre érméje a sírba kerülés időszakáról tájékoztat bennünket. 45. Kál-legelő 35. sír: a nyakláncban nagyobb hullámdíszes és díszítetlen sárgásbarna kisebb (átlagosan 0,5 cm) szemek egyaránt előfordultak. MNM A. XXI. 363/1967. - DIV ltsz. 68. 5. 38. 46. TÖRÖK Gyula 1962.11. tábla, 13. tábla. 47. Erre már László Gyula is rámutatott a bezdédi temető elemzésénél és a szeged-bojárhalmi sír ismertetésénél: LÁSZLÓ Gyula 1944. 130., 151. 48. Pl. Starée Mesto egyik temetőjében: HRUBY Vilem 1955. 57. t., 77. t., 79. t., 85. t. stb. DOSTAL Borivoj 1966. 86. t. 49. HAMPEL József, 1897. IL 493 - HAMPEL József 1901. 571. - Teljes és korszerű leközlése: KÁDÁR Zoltán 1961. 193-210. Az első igényes külföldi feldolgozása: COROVIC-LJUBINKOVIŐ Mirjana 1954. 81-93. (Szlávok által kialakított és viselt ékszernek tartotta, amely a X—XIV. században örvendett népszerűségnek.) 50. NÉMETH Péter 1969.189-199. 51. ZOLNAY László 1965. 155.