Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

Fonott gyűrűink (26., 42. sírokban) S végű ezüst hajkarikákkal együtt fordultak elő. Giesler az első jelentkezésüket a XI. század közepére helyezte.

36 Ez Szob—Kiserdő leletei alapján is túl késői terminus. Hiszen ott a kémiai vizsgálatokkal megállapított II. időrendi csoportban található a jelentkezése, amelyet Bakay Kornél 940—990 közé keltezett.

3 7 A Letkés téglaégető I. temetőben, amely temetőt Bakay 960-1100 évek közé keltezte, a második időrendi csoportban előfordult itt is a szóban forgó típus (68. sír).

38 Ha a 150 évet úgy osztjuk fel, hogy a IV. csoport csak fél nemzedéknyi időt ölelt fel (a sírok száma szerint), a 68. sír akkor sem sorolható a XI. század második felébe. — Szőke Béla a fonott gyűrűkkel a XI. század elejétől számolt, viseletük felső határát illetőleg Giesler véleménye vele egyezik: XI. sz. vége — fordulója.

39 Megjegyezzük, hogy a gyűrűinkhez hasonló fonott hajkarikák már a X. század második felében előfordultak (pl. Szentes Szt. László temetőjében).

40 Nem sokkal kedvezőbb a 2. gyűrűtípusunk (43. sírból) keltező értéke. Már másutt rámutattunk e gyűrűk és a huzal karperecek azonos tipológiai fejlődésére: a kerek átmetszet a külső felület profilálódásával rombikussá vált, a gyűrű és a karperec középrésze pedig még vaskosabb a XI. század folyamán. E vastag kerek átmetszetű huzalgyűrűk készítésének a kezdetei visszanyúlnak a X. sz. utolsó negyedéig. A profilálódás kezdeteit a karperecekkel ellentétben nem a XI. sz. első harmadára, (mint Giesler)

41 hanem a század közepére tesszük.

42 A kerek átmetszetű típusokat viszont a profiláltakkal egy ideig párhuzamosan viselhették, erre int egy Dél-Lengyelországban feltárt és a közelmúltban publikált, a XI. század második felétől a XIII. sz. elejéig keltezett temetőben való előfordulásuk is.

43 A poncolt díszű széles pántos gyűrűket, a 4. típusunkat (2. sír) GieslentX egyetértésben a 970—1050 évek közé keltezhetjük. A3, típusunknak, a hatszögűre profüált gyűrűnknek (8. sír) szorosabb párhuzamát egyelőre nem ismerjük, ezért nincs számunkra keltező értéke. Gyöngyök Gyöngyöspatán az 1. sírban eltemetett nő egyetlen gyöngyszemet viselt; nyomott gömbformája kék üvegből készült. Ezenkívül még csupán a 12. sírban találtunk gyöngyös nyakláncot, amely több mint 80 apró kónikus (nagyobb köles nagyságú) barna, sárgásbarna és kékeszöld üvegpasztaszemből és néhány szabálytalan kettős csonkakúpos és korongos (legnagyobb átm. 0,68, a kicsik átlaga 0,35 cm) szemből állt. Az apró kónikus gyöngyszemek viseletének Giesler hosszú időt (970 tájéka - XI. sz. vége, sőt azon túl) valószínűsít.

44 Valójában ennél még nagyobb időkeretekben szá36. GIESLER Jochen 1981.113., 53. tábla 29-30. sz. 37. BAKAY Kornél 1978. 52., 137., 141. 38. BAKAY Kornél 1978. 86., 151-152. 39. SZŐKE Béla 1962. 97. 40. SZËLL Márta 1941. 238., V. tábla 7-8. 41. GIESLER Jochen 28., 110-111., 53. tábla. - E forma későiségét Giesler jól látta, de a ptuj-gradi temető leletegyüttesei őt a kérdés megítélésében kevéssé határozott álláspontra vezették. 42. SZABÓ János Győző 1980. 65., 71. - V. ö. a Szob-Kiserdő 69. sír ékszeregyüttesével, amelynek a legfiatalabb darabja a gyűrű, ez jelzi a temetkezés idejét: BAKAY Kornél 1978.41-42., 138., 141. 43. MORAWSKI Wladysfaw-ZAITZ Emil 1977. 53-169. 44. GIESLER Jochen 1981.132.: a honfoglalás kori (altmagyarisch) anyagban nem fordulnak elő. 42