Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
A temető árka A temető árkát az I. templom déli hajófalától 13—16 m-re találtuk; a hajó falával nem párhuzamosan futott, attól DK felé ívelten deviált. Szélessége a fenekén 60—70 cm. Feltehetőleg mindkét oldalán rézsútosan szélesedett. Az árok nem egyenes vonalú, megfigyelt 67 m hosszú szakasza enyhe S alakot mutat. Ennek ellenére valószínűleg négyszögben vette körül a templomot és temetőt. Sajnos csak a DNy-i sarkot tudtuk feltárni. A nyugati részen à nyomvonal mintegy 23—25 m-re futott az I. templom nyugati falától. A templom északi oldalán 33 m-ig még nem volt az árok megfigyelhető; kérdés, hogy milyen távolságban készült és, hogy egyáltalán itt megásták-e? Mindenesetre 27 m-ig még jelentkeztek a sírok. Az előbbiekből is látható, hogy a temetkezéseknek elég nagy teret biztosítottak. Mivel tér bőségesen volt, a temető mindenütt, ahol tájékozódhattunk, egyrétegű. Sírok egymásba ásása mégis többször előfordult. A 39. és 40. síroknak a déli árkon túli előkerülése helyhiánnyal nem indokolható. Néprajzi párhuzamok alapján a temetőárkon kívüli és az árokba temetettek a közösségből kiközösített emberek. 24 A20. temetkezésnél a temetőárokban erre igen nagy valószínűséggel következtethetünk: 14-15 éves leánynak csupán a koponyáját temették ide, amelyen régi nem gyógyult (halálos) sérülés nyomát figyelte meg Kiss Petemé. A leány feltehetőleg borzalmat keltő látványt nyújtott: szemfoga erősen görbült és aszimmetrikus, belül kivájt, állati foghoz hasonlítható (42. kép, 43. a—c) kép). A templom sírjainak leírása 1. sír A II. templom északi hajófala mellett, azzal szoros párhuzamban, a hozzáépített oldalkápolnában tártuk fel. 28-32 éves férfi temetkezése. Hátán, nyújtott lábakkal feküdt. A koponya előrebillenve [feltámasztva? ], s körülötte 20-30 cm-es távolságban kövek. Jobb karját könyökben enyhén behajlította, az alkarcsontok a jobb medence belső szélére futnak. Bal karját erősebben behajlították (derékszögben), az alkarcsontok végei a két legalsó ágyékcsigolyákon nyugodtak. A jobb orsócsont a hajófalhoz ért, a singcsont bolygatott helyzetben — A bal tibia dist. végénél kívül kődarab. Tájolása 97°-kal tért el É-tól nyugat felé. Sír mélység 75 cm (medencénél). A váz hossza 158 cm. - Mellékletet nem találtunk (28. kép). A 2-76. sírokig bezárólag XVIII-XIX. századi csecsemő (és embrió) temetkezéseket jelöltek a sírszámok, amelyek túlnyomó része a hajó belsejében volt. 2 5 77. sír Az I. templom északi hajójától 50-60 cm-re belül került napvilágra aduitus férfi temetkezése. Tájolása É-tól nyugat felé 75°-kal tért el. A sírfenék mélysége azonos az I. templom felmenő falainak az aljával, azaz a felszíntől 81 cm-re volt. Bolygatatlan helyzetben volt a bal láb, a jobb tibia és a femur dist. része, a bal humarus dist. része és ezzel egyvonalban a törzscsigolyák. Hátán, szabályos fekvésben volt eltemetve. Koporsó nyomait nem találtuk (29. kép). 24. összefoglalólag: BALASSA Iván 1973. 229-231. - Az árokban való eltemetésre csak az újabb néprajzi irodalomból vett példák: CS. PÖCS Éva 1964. 110. - KUNT Ernő 1978. 47. - JUNG Károly 1978. 163. - ÖRSI Julianna 1982. 263. -KOVÁCS Endre 1982. 134. - MIHÁLYFI Ákos 1923. 245-246.: azokat, akiket katholikus temetésben részesíteni nem szabad, árok, kerítés által elkülönítve szabad csak eltemetni (aposztaták-eretnekek-szakadárok-szabadkőművesek, kiközösítettek, öngyilkosok, párbajban elesettek, testük elégetését elrendelők, közismert bűnözők). - Régebben ezek köre szélesebb lehetett. Gyergyóban egy 1627. évi vikáriusi rendelet például a gyónatlant vagy részegségében agyonütött embert sem engedte a cin teremben eltemetni: TARISZNYÁS Márton 1982. 245. 25. Feldolgozásukat külön tanulmányban Lengyel Imrével végezzük el. 3 Az egri múzeum évkönyve 33
