Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Csiffáry Gergely: Megemlékezés Rozsnyói Mártonról (1911–1984)

majd magyar csendőrök fogságába került. E veszélyes fogságból kalandos úton sikerült átszöknie a szlovák partizánokhoz, akiknek egy csoportjában harcolt a német megszállók ellen. A partizáncsoporttal utóbb Nyugat-Szlovákiába, Tunelba vonult. 1945 késő tavaszán Pozsonyból érkezett vissza Magyarországra, ahol előtte egy ideig a szovjet Vörös Hadseregben dolgozott mint utász. A harcok elmúltával Ózdon telepedett le, ahol igen gyorsan bekapcsolódott a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) pártonkívüli tömegszervezetébe, ahol sportvezetővé választották meg. Még 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Párt tagjainak a sorába. 1945-től négy éven keresztül ő vezette az ózdi kohászati nagyüzem sporttevékenységét. 1949-ben áthelyezték mint föld alatti üzemlakatost a királdi szénbányába. 1950. október 7-én Sátán házasságot kötött. Ezidőben teremtett kapcsolatot a Múzeumok Országos Központjával. E kapcsolat segítségével került 1951 tavaszán ózdra, az akkor szerveződő múzeumhoz mint megbízott múzeumvezető. Állásában egy év elteltével véglegesítették. Az iparvárosban az ő úttörő kezdeményezésével nyílt meg az első állandó múzeumi kiállítás. A természettudománnyal, s ezen belül a paleontológiával már korábban megismerkedett mint autodidakta kutató, s ez az érdeklődés évtizedekig tartó kötődést eredményezett, 1952-ben, amikor Egerben a várostrom 400. évfordulójának évében megkezdték az egri múzeum első állandó kiállításának munkálatait, a munkába bevonták a szomszédos megyék múzeumainak a vezetőit is. így került kapcsolatba Egerrel, az egri múzeummal, annak vezetésével, s a neves természetkutatóval Legányi Ferenccel. A közös munka, s az azonos érdeklődés mind közelebb hozta őket egymáshoz. 1954—1957 között Rozsnyói Mártont betegség miatt leszázalékolták, s nyugdíjba tették. Betegsége idején alkalmi munkákat vállalt, hogy családját eltarthassa. Majd 1960-ban, amikor az ózdi városi gyűjtemény önállósága megszűnt, április 6-tól az egri múzeum muzeológusának nevezték ki. Ezután évekig együtt dolgozott az egri földtani Ш. őslénytani gyűjteményt megalapító, s összegyűjtő Legányi Ferenccel. Azután, hogy 1963 tavaszán Legányi Ferenc megbetegedett, s a magára maradt neves kőzetgyűjtő szociális otthonba ment, ő vette át a természettudományi gyűjteményt. Ettől kezdve ő gondozza, fejleszti azt tovább. E munkában segítette őt a Legányitól tanult kitűnő lelőhelyismeret mellett nagyszerű kézügyessége is. 276