Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Petercsák Tivadar: Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században

1895-ben a megyében 118 668 kat. hold erdő volt, amely a domináns szántóföldi ágazat (50,9%) mellett a megye összterületének 18,2%-át alkotta. Az erdők nagysága járások szerint változó. Az alföldi jellegű járásokban — tiszafüredi és hevesi - nagyobb a szántóföldek (48,7% és 64,2%) és a legelők (22,7—18%) aránya és minimális az erdők (2,21,6%) területe. A pétervásári járásban a legnagyobb az erdő aránya (44%), itt található a megye összes erdejének 47 százaléka. Az egri és gyöngyösi járásban az összterület 18 százalékát, illetve 30,3 százalékát borítja erdő. A megyehatárok változásával módosultak ezek az adatok, de az erdők túlnyomó része továbbra is a Gyöngyös—Eger vonaltól északra húzódik. Természetesen az erdő jelentősége és szerepe a megye északi részén fekvő községekben is eltérő. A XIX. század végén pl. Felsőtárkányban a falu határának 81%-a erdő, de Szilvásváradon is 66, Bodonyban 52, Tarnaleleszen 51 százalék, szemben Mikófalvával, ahol az összes területnek csak 0,9 százalékán található erdő.

8 A jobbágyfelszabadítás 1848-ban alapjaiban változtatta meg az úrbériséget, és a jobbágy szabad tulajdonosa lett az általa művelt földnek. A volt úrbéresek földjeit ugyan különválasztották az allodiális birtokoktól, de a faizás továbbra is a földesúr erdejében folyt, a legeltetés pedig a közös legelőkön történt. Helyenként már 1836-ban megindultak a legelő- és erdőelkülönítések. így pl. Gyöngyösorosziban az úriszék 1839-es határozata telkenként 14 hold legelőt és 6 hold erdőt ítélt meg, összesen 472 magyar holdat, melyet jórészt legelőben adtak ki a volt úrbéreseknek. Az 1853. március 2-i úrbéri pátens már kötelezővé tette az erdő és legelő elkülönítését, ami a földesúri és a parasztbirtok gazdasági egybekapcsoltságának, a határhasználat közösségének a felszámolásátjelentette. A rendelet nyomán felállított úrbéri bíróságok sokszor többéves, évtizedes tárgyalások\itán hozták meg döntéseiket. A rendelet jobbágytelkenként 2—8 magyar hold közötti erdőterület kiszabását írta elő, nyolc úrbéri zsellérnek egy egész telek utáni erdőt számítottak. A konkrét területmeghatározást az úrbéri faizási gyakorlat és az erdő minősége befolyásolta.

1 ° Heves megyében az 1850-es, 1860-as években zajlottak az elkülönítési és tagosítási perek. Ezek befejezése után falvanként megszabták az egy telekre jutó erdőterületet és külön kimérték a volt úrbéreseknek. A teljesség igénye nélkül jelezzük, hogy egyes falvakban hány magyar hold erdő jutott egy jobbágy telekre.

11 5 - Recsk, Bükkszenterzsébet 6 - Hevesaranyos, Párád 7 - Felnémet 8 — Egerbakta, Fedémes, Felsőtárkány, Gyöngyöspata 9 — Szarvaskő, Bodony, Bátor 12 — Szilvásvárad, Gyöngyössolymos. Az alábbi statisztika jól tükrözi, hogy néhány községben milyen arányt képviselt az úrbéri erdő a határbeli összes erdők területéből.

12 8. A Magyar Korona... 9. SOÓS Imre, 1975. 229. 10. CSIZMADIA Andor, 1977. 35. 11. SOÓS Imre, 1975. 423, 124-125, 268-269, 400, 206, 161, 195, 210, 235-236, 445, 116, 95, 453 242. 12. SOÓS Imre, 1975.116,122, 208, 452,463, 118, 206, 231,453. 254