Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

rétegeknél is bizonyosra vehető a föld alatti lakás folyamatos használata már a kereszténység elterjedése előtti időkben, ui. a természeti adottságok ősidők óta felkínálták ezt a lehetőséget, amit a nagy migrációk során a Kárpát-medencébe érkező népek sorra kiaknázhattak." A messzire nyúló történelmi múlt ellenére barlanglakásaink és egyéb föld alatti építményeink alig érték meg korunkat. Az anyag, amibe vájták őket olyan puha vulkáni tufa, homokkő és lösz, hogy természetes tulajdonságaiknál fogva élettartamuk rövid. Kivételt képeznek a tihanyi szerzetesi építmények; ezek anyaga a többinél jóval keményebb bazalttufa, aminek egy része csaknem ezer évig megtartotta formáját. A legnagyobb barlanglakásos táj, a Bükk hegység környezete riolit és dácittufába vájt építményei alig 200 esztendőre tekinthetnek vissza. 18. kép. Barlanglakás karóval kialakított, cseréppel fedett padlástérrel Felföld, Cserépváralja. Bakó Ferenc felvétele 52. BAKÓ Ferenc 1977. 55. 244