Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

5. kép. Sirok községben készített kő ablakkeret 6. kép. Siroki készítésű díszes kőkeret Kisnánán Kisnánán a XIX. sz. végéről a XX. sz. első negyedéből A harmadik típus, a 2—3 darabból kifaragott és könnyűszerrel összeállítható, szétszedhető tornácoszlop már teljesen kőfaragó munka. A Bükk és a Mátra vidékén több műhely, mesterségbeli centrum mintegy 100 éven át folyamatosan készítette ezeket az oszlopokat, de a Sirok községben működő volt közöttük a legjelentősebb. Kialakulása a XVIII. századra, fellendülése,pedig az 1875 körüli évekre tehető, amikor a gróf Károlyi család a község közelében fekvő birtokán, Parádfürdőn fényűző kivitelezésű istállót emelt és az Olaszországból szerződtetett kőfaragók mellé sirokiakat is alkalmazott. így sajátították el a magyarok a klasszikus stílusú oszlopok faragását és ettől kezdve fokozatosan mindig nagyobb mennyiségben készítették úgy, ahogyan a kőoszlopos tornác divatja elterjedt és a parasztságnak erre igénye támadt. A klasszikus formákat később népi motívumokkal is elegyítették — amint 9. képünk is mutatja —, s mindennek tulajdonítható, hogy a siroki oszlopok még 70—80 kilométeres körzetben is felismerhetők, jelezve ennek a kőfaragó terméknek elterjedési határait.

34 A Kárpát-medence más tájain a kő épületelemek megjelenésének és a kőfaragók működésének ilyen kapcsolatáról nincs tudomásunk bizonyára azért, mert máshol ezt részletesebben nem vizsgálták.

3 5 Az erdélyi Kosna község (Kosna, Románia) román pa34. BAKÓ Ferenc 1970-1971. 354. 35. Kivételt képez a Garam-völgyében leírt eset Szlovákiában: STANO, Pavol 1969. Olasz kőfaragók működéséről Erdélyben TARISZNYÁS Márton is tudósít (1982. 158-159), de ők nem népi építészetben, hanem középületeken dolgoztak. 235