Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Sugár István: Az egri bulyavászon

Szarvas és Simonyi szerint is egy vámtételben „trapezunti bulyavászon" szerepel.

14 Czuczor Gergely és Fogarasi János a XIX. század dereka táján úgy tudták, hogy a bulya, „finom fehér gyolcsszövet, melyet a déli és keleti meleg tartományokbéli népek fejtakaróul használnak." Tőlük tudjuk, hogy Érsekújvár vidékén a bulyázó vagy bulázó finom fehér gyolcskendő, mellyel az asszonyok a fejüket bekötik, s álluk alatt általkötvén, térdig érően függeni hagyják. Ez a kendőféleség Czuczorék idejében, a XIX. század középső harmadában már kimenőben volt a divatból.

15 Szolnoky Lajos értékes tájékoztató közléséből tudom, hogy a recens anyagban a Sárközben is ismeretes a bulya kifejezés. Ott minden finoman font fonalból készült, kissé áttetsző, lazán szövött vásznat így neveznek. Találóan azt állapítja meg, hogy a buja szó nem annyira a fonás és a szövés technikáját jelenti, hanem inkább a ritkás, laza vásznat.

x 6 Pápai Páriz Ferenc is a bulyavásznat „vékony len ruha"-ként nevezte meg szótárában.

1 7 Czuczor és Fogarasi jól értesültségére jellemző, hogy a bulyavásznat „finom fehér gyolcsszövet-, patyolat"-ként, illetve „finom török patyolat"-ként határozták meg, melyet „EGERBENSZOKTAK KÉSZÍTENI."

18 Az egri Barchetti 1804-ben, — amikor még javában készült az egri hóstyai parasztasszonyok és a takácsok eszvátáján bulyavászon — úgy tudta, hogy „egri tradíció szerint a törököknek itt visszamaradt iparága". Személyes kereskedői tapasztalata szerint „ez egy flórszerü vászon, melyet Felső-Magyarországon minden appretúra nélkül készítenek."

19 Frecskay János 1877-ben a bulyavásznat („linón") az úgynevezett sima vászonfélék csoportjában sorolta fel, mely a patyolatgyolcs és a fátyolgyolcs közötti minőséget jelöli.

20 1788-ban maga Eger Város Tanácsa „telae Turcicae vulgo Bulya-Vászony dictae"-iő\ tesz említést a takács céh készítményeinek limitációja kapcsán.

21 Máskor pedig csak — például 1716-ban — „certas Telae vulgo bulya vászon nuncupatae" vették leltárba.

2 2 Joggal merülhet fel a kérdés: mi magyarázza, hogy éppen Egerben maradt fenn a török hódoltság felszámolása után is ez a kifejezetten török textilspecialitás? Éppen az én kutatásaimmal sikerült tisztáznom, hogy Egernek az oszmán uralom alól való felszabadítása után nemcsak viszonylag sok korábbi török alattvaló maradt vissza a városban, de az azt követő esztendők során is nagy számban telepedtek meg a város falai között. Egernek az egykori török alattvalók részére való mintegy kiváltságos helyzete a vár kapitulációs egyezményében gyökerezett, mely megadta a szultán egykori alattvalóinak a városban való visszamaradás szabad lehetőségét.

2 3 A törökök számát Egerben nem csekély mértékben gyarapították a Balkánról felvándorolt rácok és görögök; — s az utóbbiak zömében éppen kereskedelemmel foglalkoztak. 14. SZARVAS Gábor és SIMONYI Zsigmond 1890. 326. hasáb. 15. CZUCZOR Gergely és FOGARASI János 1862. 837-838. 16. SZOLNOKY fent idézett levele. 17. PAPAI PÂRIZ Ferenc 1801.119. 18. CZUCZOR Gergely és FOGARASI János 1862. 837-838. 19. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 20. FRECSKAY János 1877.192. 21. HmL. V-l/b. 22. rsz. Nr. B. CXXVIII. 148. 22. HmL. V-l/a. 6. kötet 166. 23. SUGÁR István 1980.183-213. SUGÁR István 1981.5-6. 217 j