Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Sugár István: Az egri bulyavászon

Sugár István AZ EGRI BULYAVÁSZON A XVIII. században és a XIX. első felében Eger város messze földön híres textilfélesége volt a helybeli parasztasszonyok és takácsok által készített bulyavászon. Mivel — tudomásom szerint — az egri bulyavászonról mind ez ideig nem jelent meg semminő tanulmány, s általáoan még a szakemberek előtt is szinte csak a neve ismeretes, nem csupán célszerűnek, de szükségszerűnek is látszik a feltárható levéltári források és a szórványos szakirodalmi közlések alapján a reá vonatkozó ismeretanyag összefoglaló közlése, közreadása. Egyed Edit szerint is ,ftz erre vonatkozó irodalom sajnos nagyon gyér... ez a kutatási terület még eléggé felderítetlen."

1 A bulyavászon neve és eredete Az egri levéltári iratok, — mint majd alább látni fogjuk — általában „bulyvászon" • ról, vagy „bulyavászony"-ról beszélnek; de egy 1767. évi leltárban „bulla vászony"

2 1768-ban pedig „bula vászon" - szerepel

3

. 1804-ben az egri Barchetti József már „pulyavászony''-ról ír.

4 De az 1661. évi nagykőrösi városbírói számadás is ,pulya vászon"-ról tesz említést.

5 A legújabb hazai nyelvtudományi vizsgálatok szerint a ,jbulya" szó a szerb-horvát eredetű „ЬиШ"-Ъо1 veszi az eredetét, mely mohamedán nőt, nagynénit, mohamedán iskola tanítónőjét jelenti. A „buk" ~ „bulya" menyecskét, idősebb fiú feleségét, azaz sógornőjét is kifejezi. Az albán „bulle" is mohamedán nőt jelent. Igen fontos ténymegállapítás, hogy mindezen nevek az oszmán „bula" ~ „bola" átvételei, mely nagynénit jelent. Hazai viszonyaink között 1558-ban Szigetváron már „bw&f'-król, mint török nőkről írtak. 1596-ban pedig vászonkendő értelemben használják. 1563-ban jelzőként is találkozunk e névvel, törököt, keletit jelölvén. 1801-ben már ágyas (Kebsweib) értelemben fordul elő. 1838-ben jelzőként, vékony, ritkás értelemben találkozunk e szóval. Ezek alapján a bulya elsősorban mindenképpen török nőt jelentett A bulya egy bizonyos textilféleség megjelölésére a magyarban alakult ki: ugyanis a török nők híresek voltak kelméikről, így kiváltképpen házilag szőtt, igen finom, áttetsző vásznaikról 1. EGYEDJÍdit 1973. január 9-én hozzám intézett tájékoztató levele. Köszönet érte. 2. Heves megyei Levéltár (HmL.) V-l/a. 28. kötet 481. 3. HmL. V-l/a. 25. kötet 111. 4. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 5. SZILÁDY Áron és SZILÁGYI Sándor 1868. 291. 215