Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

Joggal vetődik fel ezek után a kérdés: nem hamisítvánnyal állunk szemben? A vizsgálatokhoz beszereztük Literati két 1840-ben keltezett levelét.

63 A Cantio és a levelek írásképe között különösebb hasonlóság nem tapasztalható az írások dőlésszögének és néhány betű, betükapcsolat egyezésén kívül. Feltűnt azonban néhány gyanús jelenség. Elsőként a helytelenül írott cím: Cancio. Hibás az utolsó strófában Felnémet is, melyből hiányzik a „h". A község nevének „th"-val való írása még a XVIII. században is nyomon követhető. Feltűnt, szinte kirítt a 4. vsz. 4. sorában a „Gath" szó eltérően szép írásképe. Ezt Toldy egyébként szó szerint közölte, véleményünk szerint helytelenül. Ilyen suba nincs. A szó olvasata minden bizonnyal: hat. Hasonlóképpen „kilógott" a kissé darabos írású nyelvemlékből a 19. vsz. 1. sorában lévő „mond" szó. Elgondolkodtatónak találtuk bizonyos betűk tétova írásmódját javítgatásait mint pl.: 2. vsz. 1. sor: az es szó s betűje alatt, vagy fölött z található, hasonlóképpen a 3. sor : viselének szaváb an ; 3. vsz. 2. sor: a széllel-t z-nek indítja, de s-ként fejezi be; 4. vsz. 4. sor: a subát z-vel kezdi, majd ráírja az s-et. Ehhez hasonló jelenségek még több helyen is megfigyelhetők. Szembetűnő az y tömeges használata is. A3, vsz. 1. sorában az „igíjét" szóban pl. háromszor is előfordul. Tudomásunk szerint 1565 után amikor a feltételezett másolat készült, közel sem dominált az y ilyen mértékben való alkalmazása.

6 4 Fontosnak találtuk ezek után megvizsgáltatni a kéziratot írásszakértővel. Csefkó Tamás részletes szakvéleményen tárja fel a már említett két Literati levél és a Cantio betűit kialakító mozgásformák hasonlóságát.

6 s Rávilágít a hamisítás klasszikus megnyilvánulására, nevezetesen arra, hogy a befejező strófa írásképe teljesen más jellegű, mivel a hamisító „ ... a magára erőszakolt írásmódban fokozatosan kifáradt."

66 Bizonyos fokú ingadozás egyébként a többi strófán is megfigyelhető. A fényképfelvételekkel, részletkinagyításokkal alátámasztott szakvélemény az alábbiakat is tartalmazza: „A felsorolt írásokat elkülönítő és összehasonlító módszerrel, optikai segédeszközökkel vizsgáltam ... megállapítottam, hogy a fotómásolat alapján teljes értékű eredményt nem lehet elérni. Jelen esetben a kézirat mikroszkópos vizsgálatára nincs mód, így meg kell elégedni a mozgásirá63. MTAK Kézirattár Magyar Irodalmi Levelezés 4. 84/86-87. 64. Vö. az 1548-as Eger környéki dézsmajegyzékekkel (Bán Péter 1981). 65. CSEFKÓ Tamás 1983. 3. „A két kézírást összehasonlítva bizonyos egyezéseket találtam ... Ezek a következők: 1. Az »y« betű »i« betűből való képzése 2. az »A« betű második törzsvonalánál alkalmazott hurok kialakítása 3. a »k« betű befejező ováljának kialakítása 4. a »B«, illetve »D« betű törzsvonalának »L«-szerű kialakítása 5. az »y« betű sor alatti részének kanyarított kialakítása 6. az »a« betű fentről, jobbról bal felé történő oválkezdése 7. a »b« zárt és behajlított grafikai képe 8. az »f« betű lendületes hurokkal történő képzése 9. a »p« ováljának csepp alakú kialakítása 10. a »p« betű sor alatti részének hurokkal történő képzése 11. az »N« és »M« betűk első törzsvonala előtt alkalmazott vonal 12. a »tt« eseteben alkalmazott kötesirany 13. az »m« árkádos kialakítása 14. a »g« betű sor alatti része az oválhoz képest nagy, hurkos kialakítása 15. a »d« betű helyet egyszerűsített ún. gót »d« alkalmazása." Segítőkészségéért, szíves munkájáért ezúton is köszönetet mondok. 201