Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?
ismerője, eddigi kutatásai során még nem találkozott ezzel a névvel. 54 Ezt erősítette meg Györffy György is: Császa vagy Csósza nevű patak, vagy más ezzel kapcsolatba hozható földrajzi név sem az Árpád-korban, sem pedig később nem volt Felnémet környékén. 55 Ezt csak tovább erősíti az a tény, hogy a hagyomány által megőrzött középkori eredetű, s ma is jól gyűjthető gazdag helynévanyag sem tartalmaz ilyen földrajzi nevet. 5 6 Felvetődhet egyesekben az a kérdés, hogy egyáltalán a Heves megyei Felnémetről van szó az énekben? Mályusz Elemér tanulmánya eloszlatja a kételyeket: a középkorban több Felnémet nevű település volt Magyarországon, de a XVI. században már csak az Eger melletti és az Ung megyei, egészen kis lélekszámú Felsőnémeti. 57 Nehezen képzelhető el, már csak a vers szótagszáma és a település mérete, vallási állapotai miatt, hogy Felsőnémeti szóba jöhetne. Egyébként idáig ott sem találtunk Csószához hasonló földrajzi nevet. Van tehát két földrajzi nevünk, amely semmiféleképpen nem hozható kapcsolatba. Ha feltételezzük, hogy a másoló emlékezetből írta le az éneket, nagyon is fennáll a tévesztés lehetősége, erre Varjas Béla is felhívja a figyelmet és óvatosságra int. 58 Csapodi Csaba igen mértéktartóan megállapítja a Cantioról, hogy „közel egykorú másolat lehet", keletkezésének helyéről pedig úgy ír, talán Eger környékén készült, de ez egyáltalán nem biztos. 59 Tehát nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a mű akár a szerző kezeírása is lehet, amely az utolsó strófában szereplő helyen és időben született. Hiszen a kéziratban jócskán találunk betűjavítgatásokat, áthúzásokat, ha jobban szemügyre vesszük. Ha pedig eredeti volna, akkor pedig az a kérdés: hogy kerül oda Cyaza? A kolligátum alapos áttanulmányozása során az utolsó belső táblán lévő XVI. század eleji latin szövegen kívül 60 csak az első belső táblán találtunk említésre méltó, egyben elgondolkodtató bejegyzéseket (6. kép). Talán az írója azért írta kétszer ugyanazt, hogy nagyon észrevehető legyen fontos közölnivalója? Sajnos erre mi nem tudunk elfogadható választ adni. Jól olvasható a bejegyzések után Literati Nemes Sámuel neve, akit kora legkiválóbb régiségbúvárának tartottak. Rendszeresen járta az országot, gyakran még külföldre is elutazott, hogy megmentse a régi magyar vonatkozású emlékeket. „Úgy látszik az okiratokkal való foglalkozás vitte arra a gondolatra, vajon tudná-e utánozni a régi írásokat, s midőn tapasztalta, hogy koholt hártyáit és leveleit a korabeli tudósok és gyűjtők, köztük Toldy Ferenc és Jankovich Miklós valódinak tartják, talán inkább kedvtelésből, mint nyereségvágyból, egyre gyártotta az ilyesmiket. Hamisításaiban elég ügyesen járt el: régi tisztán maradt hártyákra, papírosokra írt rozsdás téntával s úgy látszik szépiafestékkel magyar, latin, német, szláv szövegeket, utánozva a középkor gót, latin, cyrill írását. .. Ezeket az írásokat azután régi könyvtáblákba ragasztva összegyűrve és szaggatva „fedezgette és fedeztette fel... Első hamisítványát 1830-ban adta el Jankovich Miklósnak, az utolsók már halála után kerültek elő mindenfelől." 61 Hamisítványait az 1860-as években kezdték összevásárolni, hogy lehetőleg a Nemzeti Múzeumban együtt legyenek. Literati mellesleg ékszereket, pecséteket is hamisított. 62 54. KOVÁCS Béla szíves szóbeli közlése. 55. GYÖRFFY György szíves szóbeli közlése. 56. BAKOS József-FEKETE Péter I—II. 1973. 57. MÁLYUSZ Elemér 1939. 276-80. 58. VARJAS Béla 1982.198. 59. CSAPODI Csaba 1973. 38. 60. A szöveg sajnos lefordíthatatlan. Kovács Béla megállapítása szerint a rövid, háromsoros szöveg nem hozható kapcsolatba a Cantioval. 61. TÓTH Béla 1899. 5-6. 62. TÓTH Béla 1899. 7-9. • 200
