Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

hogy a nótajelzés Sztáray Mihály, a kor egyik legjelentősebb protestáns énekszerzőjének Hálaadásunkban című dicséretére utal.

21 Megállapítását minden bizonnyal arra alapozta, hogy a XVI. századból nincs még egy ilyen kezdetű ének, legalábbis nem került még felszínre. Csomasz Tóth Kálmán nagyszabású művében, a teljesség kedvéért, a jegyzetekben fel nem sorolt énekek címjegyzékében említi a Felnémeti Névtelent.

2 2 A Cantio nótajelzésében szereplő dallammal, annak változataival több helyütt részletesen foglalkozik.

2 3 Varjas Béla szerint „ ... az ének hátterét az szolgáltatta, hogy az Eger mellett fekvő Felnémet, az egri püspök birtoka, megmaradt katolikusnak, ami bosszantotta a protestáns egri várkapitányokat. A faluba ezért erőszakkal protestáns papot ültettek, s ez késztette paszkvillusa megírására a falu valamelyik katolikus diákját."

24 Mint erről már fentebb részletesen szóltunk, valóban megtörtént, hogy Felnémetre protestáns prédikátort helyeztek - Forgách Jóvoltából" —, de nem 1565-ben, hanem négy évvel később. Ez tehát nem játszhatott szerepet a mű keletkezését illetően. Nyilván Dézsi megjegyzései okozhatták itt a félreértést. A paszkvillus terminológia nem a legszerencsésebb esetünkben, mivel a műfaj a Cantioval egyidőben alakult ki. „Nevét egy Pasquino nevű XVI. századi római foltozó vargáról kapta, aki, egy lakóhelye közelében levő antik szoborra.. ."

2 5 durva, gyalázkodó írásokat függesztett ki. Magyarországon pedig csak a következő században, de főként a XVIII. században válik a kéziratos költészet jellegzetes műfajává. A Cantio első 12 strófája minden bizonnyal azzal a szándékkal került Csanádi Imre antológiájába, mert a szerkesztő „kordokumentum érvényűnek" tartotta. A részlet újbóli közreadása a mai helyesírási követelményeknek megfelelően történt.

2 6 Lényegében az Irodalmi Lexikon sem hoz semmi újat a korábbi álláspontokhoz képest.

2 7 Az első fordulatot Kovács Béla hipotézise hozta: szerinte a szatirikus ének szerzője a falutól északra lévő pálos kolostor egyik szerzetese, Felnémethy Benedek lehetett.

2 8 A tanulmányíró, aki csupáncsak érintette a kérdést a kolostorral kapcsolatos dolgozatában, nem sokkal később maga is belátta, hogy hipotézisének létjogosultsága erősen meggyengült. A felnémeti pálos kolostor évek óta folyó ásatásainak vezetője, Fodor László kutatása szerint 1565-ben már nem tartózkodott egyetlenegy szerzetes sem a kolostorban, abból a tízegynéhányból, akikről a korábbi évek okleveles adatai tanúskodnak.

2 9 Kisbán Emil, a pálosok monográfusa is úgy ír a XVI. századról, mint a rend általános gyengeségének, a hitbeli általános hanyatlásnak, a kolostorok elnéptelenedésének és a reformáció diadalra jutásának kora.

3 ° A pálos irodalmat ebből az időszakból csupán néhány latin nyelvű, teológiai vonatkozású munka fémjelzi.

31 21. SZABOLCSI Bence 1959.130. 22. CSOMASZ TÓTH Kálmán 1958. 753. 23. CSOMASZ TÓTH Kálmán 1958. 611-2.;CSOMASZ TÓTH Kálmán 1971.107-108. és 199-200. 24. A magyar irodalom története 1.1964.409. 25. Magyar Irodalmi Lexikon, II. 1963. 446. 26. A magyar valóság versei 1.1966.67-68. Lásd a rövid bevezetést is. 27. Magyar Irodalmi Lexikon 1.1963. 343. 28. KOVÁCS Béla 1966. 80. Itt mondok köszönetet Kovács Béla levéltár-igazgatónak azért, hogy kutatásaimat kezdettől fogva figyelemmel kísérte és hasznos, útmutató tanácsaival elősegítette e dolgozat megszületését. 29. Fodor László szíves szóbeli közlése. 30. KISBÂN Emil 1940. 342. 31. KISBÁN Emil 1940. 335-344. 191