Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

az egervölgyi protestánsok buzgó pártfogója!'

12 Mint előbb írtuk, Mágochy a helvéteket támogatta. Várnagysága idején kétségtelen, hogy voltak Egerben luteránusok, 1565-től pedig az antitrinitáriusok is megkezdik tevékenységüket, az azonban nem igaz, hogy a helvétek mellett e másik két felekezetnek is „buzgó pártfogója" lett volna.

13 A Cantio jegyzetében olvasható az is, hogy Toldy „ ... annak a munkának, amelybe beírva találta, nem mondja meg a címét, s így a lappangó eredetivel a kiadás szövege nem vethető össze."

14 Mivel a jegyzetben nem tesznek említést, arra következtethetünk, hogy az RMKT szerkesztői meg sem kísérelték kideríteni az ének származási helyét, noha Szilády jól ismerte Toldyt, s tudnia kellett milyen komoly kéziratos anyagot hagyott hátra. Bizonyára megtalálták volna azt a cédulát, amelyről a későbbiekben még szó esik. Zoványi Jenő a magyarországi reformációról írott könyvében a helvét irány megerősödését tárgyalva, a nagy változások okait vizsgálva megemlíti a Cantiot, melyben a katolikus énekszerző „ . .. elpanaszolja a »Luther-papok« körében végbement nagy elfajulásokat, így erre a tárgyra tartozólag azt, hogy »némely kovászos kenyérrel.. . oltári szentséget az községnek adnak« és, hogy »most immáron sem oltár, sem mise Isten templomiban«."

15 Zoványi nem foglalkozik azzal, hogy az ének bizonyos strófái nemcsak a Luther-papok, hanem a helvétek ellen is szólnak, mint arra többen is rávilágítottak. Révész Imre nagy összefoglaló munkájában, a következőket írja: „a lelkész emberek átlaga a maga erkölcsi színvonalával szembeszökően meg is haladta a régi egyház papjait: még a korszak egyetlen ismert római katolikus eredetű gúnyverse (a Felnémeti Névtelen Cantiqj a) is elismeri a protestáns prédikátorokról, hogy legalábbis egyideig teljes, önmegtagadó apostoli szegénységben éltek, csak később kaptak rá a vagyongyűjtésre, anyagias fényelgő életre. Ilyen esetek tényleg lehettek s voltak is — a kánonok is céloznak rájuk —, de egyáltalában nem olyan általánosságban, ahogyan ez az elkeseredett gúnyolódás feltüntetni igyekszik."

16 A szövegközpontúságból eredő gúnyvers terminológia helyett helyesebbnek tartjuk a kor énekköltői gyakorlatának jobban megfelelő gúnydal elnevezést. Sokkal fontosabb azonban számunkra annak megállapítása, hogy 1565-ben a Lutherpapok körében még nem mondhatók általánosnak a Cantioban felsorolt vétkek. Felnémeten a fenti időpontban egészen biztos, hogy nem volt luteránus pap, az egriekre pedig a rendelkezésünkre álló adatok alapján ugyancsak nem érvényesek azok a mulasztások, amelyek az énekben szerepelnek.

17 Horváth János az első, aki szatirikus énekünket az „ellenreformációs mozgalom első fecskéiének" nevezi, s röviden elemzi a Cantiot. Véleménye szerint a szerző katolikus pap.

1 Ő is, mint Dézsi a Luther-papokon nyilvánvalóan helvéteket, általában tehát protestánsokat ért.

19 Szabolcsi Bence részletesebben nem foglalkozik a Cantioval, de az egyik összefoglaló jellegű dolgozatában a Felnémeti Névtelen művét, vers és zenetörténeti szempontból a históriás énekkel legközelebbi rokon anyag közé sorolta.

2 ° Ő állapította meg elsőként, 12. RMKT VII. 1912.416. 13. SZABÓ János Győző 1981. 69. 14. RMKT VII. 1912.416. 15. ZOVÁNYI Jenő 1922. 422. 16. RÉVÉSZ Imre 1938. 247. 17. SZABÓ János Győző szíves szóbeli közlése. 18. HORVÁTH János 1957. 435-36. Itt jegyezzük meg, hogy a rendelkezésünkre álló levéltári adatokból nem deríthető ki, hogy név szerint ki volt Fememet egyetlenegy katolikus papja az 1560-as években. 19. HORVÁTH János 1957. 436.; RMKT VII. 1912. 416. 20. SZABOLCSI Bence 1959.129. 189