Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

ban kialakult gyakorlatnak, mely szerint azokat a műveket, melyek szerzői valamilyen oknál fogva elhallgatták nevüket, s névtelenül maradtak az utókorra, rendszerint a mű születési helyéről nevezték el.

1 Toldy Ferenc 1854-ben a következőket írta: „ ... csak egy katholikus feddélyt ismerek a felnémeti névtelentől 1565-ből: 'Ének a Luther-papok ellen', melyet egy régi könyvbe beírva találtam, s mely egyéb hasonlókkal együtt nyomatlan maradt, miután ilyek terjesztésére az ez időben kirekesztőleg protestáns nyomdászok sajtóikat egyáltalában nem használtatták."

2 Sajnos a felfedezés és e szűkszavú ismertetés után a kéziratos könyv „eltűnt", amelyről sokáig nem tudtuk, hogy megsemmisült vagy csak lappang. Mindenesetre könnyelműség volt, s egyben elgondolkodtató, ahogy Toldy ezzel a néhány sorral „elintézte" ezt a becsesnek feltételezhető régi könyvet. Különös az is, hogy későbbi publikációiban sem foglalkozik többet az énekkel. Megemlítjük még azt, hogy a feddő ének, agitáció és propaganda eszközéül való felhasználása éppen a reformációhoz kapcsolódott.

3 A Cantio a Régi Magyar Költők Tárában jelent meg először nyomtatásban.

4 Jegyzetet Dézsi Lajos írt hozzá, melyben megpróbál rávilágítani a szatíra keletkezéskörülményeire.

5 Megjegyzéseiből a későbbiekben félreértések adódtak, így a legfrissebb egyháztörténeti kutatások

6 tükrében pontosítjuk adatait. Felnémet 1562-ben még a nagyprépost falubirtoka volt,

7 az Egri völgy egyetlen katolikusnak megmaradt faluja. Bizonyíthatóan még 1565-ben, a Cantio keletkezésének idején is ez a helyzet állt fenn. Az egri vár parancsnoki teendőit 1563 végéig Figedy János látta el. Decemberben Mágochy Gáspárt nevezték ki főkapitánnyá, de ideiglenesen a téli hónapokra mégis Forgách Simon lesz a vár katonai vezetője. Mágochyt végül is csak 1564 tavaszán iktatják be, s csak ekkor veszi át a várat, ő 1567. április 24-ig tölti be ezt a tisztet. Ezután ismét Forgách lesz a főkapitány, de most már hosszabb ideig, pontosan 1569 júniusáig.

8 Figedy és Forgách a luteránusok, Mágochy pedig a helvétek patrónusa volt. Nehezen elképzelhető Dézsi azon megállapítása, miszerint Forgách igyekezett volna Verancsics Antal egri püspök kedvében járni,

9 hiszen már ideiglenes kapitánysága idején „ .. . rekvirálással és erőszakoskodással tette nevét az Egri Völgyben ismertté."

1 ° Az is tény, hogy Forgách későbbi várnagysága idején a reformáció hadállásai tovább erősödtek. Az ő nevéhez fűződik témánk szempontjából az igen figyelemreméltó lépés, amikor Felnémetről 1569 elején(!) elűzte a katolikus papságot, s elfoglalta a plébánia egyházi javait és protestáns prédikátort ültetett a faluba. Csupán Miksa leirata után enyhített tettén annyiban, hogy az egyházi javadalmak felét visszajuttatta a katolikusoknak.

11 Tehát Dézsinek az a megállapítása nem felel meg a valóságnak, amely így szól, hogy „ . .. jobb dolga volt a protestáns papnak Felnémeten Mágochy Gáspár alatt, aki 1567-ig, tehát az ének írása idején is egri kapitány, s 1. DÉZSI Lajos 1912. 354. 2. TOLDY Ferenc 1854.193. (első kiadás). Ugyanígy a második kiadásban: 1867.175. Ъ. Magyar Irodalmi Lexikon I. 1963. 338. 4. Régi Magyar Költők Tára (RMKT) VII. 1912. 293-96. 5. RMKT VII. 1912. 415-18. 6. SZABÓ János Győző 1977.103-165. 7. SZABÖ János Győző 1977.142. 8. SZABÓ János Győző 1982.12-16. 9. RMKT VII. 1912.416. 10. SZABÓ János Győző 1977.109. 11. SZABÓ János Győző 1977. 111., SZABÓ János Győző 1982. 16. ZOVÂNYI Jenő 1977. 158. Zoványi is kimutatja, hogy csak 1569-ből van az első adat arra vonatkozóan, miszerint Felnémeten a tizeden egy protestáns és egy katolikus pap osztozik. RÉVÉSZ Imre 1938. 332. Révész szerint Forgáccsal még Miksa is kudarcot vallott. 187