Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

falhossz középarányosát tekintve). A hajó maximális belső szélessége (keleten) 18 láb (4 cm eltéréssel). A teljes belső hossz 36 láb (12 cm eltéréssel). A teljes külső hossz 42 láb. Véletlen egybeesések esetén a 12-18-36—42-es arányokat is a véletlen játékának kellene tulajdonítanunk, de a véletleneknek ez a halmozódása már szélsőséges elképzelés.

19 Az I. templom nyugati oldalánál feltételezzük a bejárati nyílást. Itt, ahol a legmagasabbak a felmenő falak, középen 190 cm szélességben az alapokig űr tátong. Elképzelhető, hogy a kaputól észak felé nemcsak a kapubélletet, hanem mellette két kvádersort is kibányásztak a XIX—XX. században. Sajnos a küszöbkő is hiányzik (6. kép). Az I. templom északi hajófalának az ÉNy-i sarkához közel, falba nem kötött trapéz alakú kőrakás, támpillér maradványának aligha tartható. Az I. templomnál még a következőkre hívhatjuk fel a figyelmet: 1. A padlót habarcsos-meszes réteg burkolhatta; ennek maradványait a szentélyben találtuk kétoldalt. Szintje a felmenő falak első kvádersorának a teteje. Valószínűleg azért nem találtunk a hajóban padlóburkolat-maradványokat, mivel itt temették el a XVIII-XIX. századi kereszteletlen csecsemők zömét (több mint hetvenet) és a megásott gödrök a legtöbb esetben a járószint alá nyúltak. 2. A szentélyzáródás sarkaiban egyenlő szárú háromszög alakban falazás történt. A háromszögek bázishossza 135 cm (É), ill. 150 cm (D). Teteje az egykori padlószint fölé emelkedett mintegy 8-10 cm-rel. A kőréteg vastagsága 40 cm. E falazások biztos okát nem ismerjük. Valószínűleg a szentély utólagos beboltozásának a tanújelei (8 .a és 9. képek). Aromanikában több építészeti párhuzamára is hivatkozhatunk.

2 ° A szentély bolthajtásait a nyugati végeken a diadalív sarkain álló pillérek tarthatták. Ezek alapozásait is megfigyelhettük (10. kép). 3. A szentély előtt, ÉNy-i sarkától 1 m-re csaknem kör alakú, 22—24 cm átmérőjű cölöplyukat találtunk, az egykori padlószinttől számítva 139 cm mélységben volt a feneke. Funkcióját nem ismerjük. Az I. templom szentélyfalai derékszögben illeszkednek egymáshoz, a hajó ÉNy-i és DNy-i sarka tompaszögű, az ÉK-i és DK-i sarka hegyesszögű (89°-os). A gondos kivite19. JURASCHEK, Franz 1949. 132-139.: Észak-Itáliában egy rövid korszakban (712-743 években) a római cubitus (44,4 cm) volt az egyetlen elismert mérték; előtte és később a római láb is. A cubitus az alkar átlagos hosszát vette alapul; Milánóban az értéke 434 mm volt, Bresciaban 475 mm, Piemontban 513 mm. Lorschban, ebben a keleti térítési központban 436 mm. - Az arányszámok Ausztriában a karolingok idején 15-30-60 (de kimutatható 50-100 is) Juraschek felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy egy épületbe kis kiegészítésekkel bármelyik mértékegységet beleolvashatjuk, és látszólag joggal, mivel rendellenességek sok templomnál kimutathatók. Azt ajánlja, hogy a feltételezett mértékegység nagyszámú esetre (pl. oszloplábazatra is stb.) alkalmazható legyen. - POSMOURNY Jósef 1966.107-113.: a nagymorva korszak (IX-X. sz.) templomainak az építésénél szerinte a 29,54 cm-es római lábat vették alapul; illetve ennek a tizenkétszerese, az apszis belső szélessége jelentette a többi falhossz meghatározásánál az aránymértéket. - KRALOVÁNSZKY Alán 1983. 78.: A székesfehérvári Szt. Péter templom publikációjában a szerző példamutató szerkesztési rajzra támaszkodva egy 10 királyi lábas modulust mutatott ki és ezzel összefüggésben hivatkozott a pogány magyarság és a keresztény Európa különböző területein kimutatható tízes szimbolikára. - Ugy véljük, hogy az Árpád-korban a királyi lábmérték tízes rendszerével a morva területen is honos 12-es (6-os, 3-as) rendszer együtt élhetett a Kárpát-medencében. Györffy György, aki a X-XI. századi magyarságnál a tízes (százas) szervezet, Ш. rendszer domináns jellegére sokoldalú megközelítésben rámutatott, maga is számolt a 12-es rendszer párhuzamos érvényesülésével, s ezt az európai keresztény kultúra hatásaként értelmezte. (GYÖRFFY György 1978. 60-61.) 20. IX. századi példák a PoreS-Sansar hegyi Szt. Szervül templom és a ruzari Istenszülő (Mária) templom: SONJE, Ante 1970. 68-71., 80-81. - Magyarországi analógiát nem ismerek. Az egregyi templom szentélyének keleti sarkain a pillérek alapozása nem másodlagos, másrészt íves: SZ. CZEGLÉDY Ilona 1967. 198., 202. 14