Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

átszervezésébe. Ezek a termelőszövetkezeti tagok nagyszerű érvekkel szolgáltak a kerecsenéi parasztságnak. Segítettek eloszlatni a lakosság félelmét.

2 31 A szervezés folyamán általánossá vált az a módszer is, hogy a már átszervezett községek párt, tanács stb. vezetői részt vettek a szomszédos, sőt a távolabbi községek átszervezésében.

2 3 2 A szervező bizottságok az átszervezés időszakában kihasználták azokat a lehetőségeket is, amelyek a parasztcsaládok személyi és rokoni kapcsolataiból adódtak. Ez megkönnyítette a szervezést. A parasztemberek szemében más volt az, ha a gyermekeik, vagy rokonaik győzik meg őket az átszervezés fontosságáról. Ezért a szervező bizottságok feltérképezték a parasztcsaládok személyi és rokoni kapcsolatait. Összeírták, hogy kiknek van főiskolai és egyetemi hallgató gyermeke, kiknek van különböző beosztásban levő, faluból származó gyermeke. Ezekkel levél útján vagy személyesen teremtettek kapcsolatot és kérték őket, hogy szüleikkel beszélgessenek el az átszervezés fontosságáról. Sok esetben megtörtént, hogy a parasztszülők gyermekei, közeli rokonai hazautaztak falujukba, s szüleiket, hozzátartozóikat sokszor parázs vitában bírták rá a belépésre.

233 Például Ostoroson Marczis Demeter operaénekes agitációja hozzájárult szülei belépéséhez.

234 7. Az átszervezés módszerei a) Általános és sajátos érvek az átszervezéskor A népművelők átszervezés alatti érvei két csoportra bonthatók. Voltak olyan érvek, amelyeket minden helyen el lehetett mondani, illetve el kellett mondani, s voltak olyanok, amelyeket csak egy-egy helyen lehetett hangoztatni. Ez utóbbiak voltak a sajátos érvek, melyeket egy-egy terület adottságaihoz szabtak. A leggyakrabban használt általános érvek a következők voltak. Az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben már leraktuk a szocializmus alapjait, a mezőgazdaságban még nem. Hosszú ideig nem tartható fenn az az állapot, hogy a népgazdaság más ágaiban már a szocialista termelési viszonyok uralkodnak, ugyanakkor a mezőgazdaságban még kisárutermelés folyik. A kisárutermelő mezőgazdaság nem képes ellátni a népgazdaságot nyersanyaggal, nem képes a városi lakosság élelmiszer-ellátására. A kisüzemi gazdaságok termésátlaga alacsony. A nagyüzemé a jövő a mezőgazdaságban is. A korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése csak átszervezés útján lehetséges. Hivatkoztak arra, hogy az országban, a megyében már számos jó termelőszövetkezet van, amelyek olcsóbban termelnek, mint az egyéni paraszti gazdaságok. Az átszervezés nemcsak Magyarországon megy végbe, hanem a többi szocialista országban is. Elsősorban a Szovjetunió példájára hivatkoztak, ahol már évtizedek óta kollektív gazdálkodást folytattak. Rámutattak arra, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése világjelenség. Nemcsak a szocialista országokban, hanem a tőkés országokban is végbemegy. Csakhogy a tőkés és a szocialista mezőgazdaság megteremtése között különbség van. A tőkés világban a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása a parasztság számára gyötrelmes folyamat. A kisbirtok nem bírja a versenyt a nagygazdasággal, és fokozatosan tönkremegy, és az önálló kistermelő parasztból bérmunkás lesz. A tőkés mezőgazdasági nagyüzem nem hoz a parasztság számára igazi felszabadulást. A földjét elvesztett önálló kistermelő a tőkés bérlő, vagy a földbirtokos kizsákmányol tj a lesz. 231. Simon Sándor visszaemlékezése. (Eger) 232. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 233. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 234. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 158