Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

hozni, akkor először gazdasági épületről kell gondoskodni, amennyiben államunk ezt megvalósítja, úgy egész biztos könnyebben fog menni az átszervezés."

161 Az átszervezés komoly próbát jelentett a helyi közigazgatás vezetőinek, a tanácselnököknek is. A helyi tanácsok elnökei döntő részt vállaltak a végrehajtó bizottsági ülések és tanácsülések megszervezésében és lebonyolításában. Jelentős részük volt abban, hogy a végrehajtó bizottsági és tanácstagság túlnyomó többségében az átszervezést támogatta.

162 6. Az átszervezés végrehajtói A járás településeinek átszervezésében helyi és külső erők vettek részt. Számos település átszervezését azonban csak helyiek végezték el. Ez olyan helyeken történt, ahol ipari üzemek voltak, vagy a településen sok ipari munkás élt, bár helyben nem volt ipari üzem. A községek közül Bélapátfalván, Egercsehiben és Szűcsön volt ipari üzem.

163 Ezeket a községeket helyi erők, főleg cementgyári munkások és bányászok szervezték át. Eger várost, ahol szintén több ipari üzem volt, szintén a helyi erők kollektivizálták.

164 Helyi erőkkel történt Bekölce és Balaton átszervezése is, ahol nem voltak ipari üzemek, de sok ipari munkás élt a községekben.

165 A leírtakból arra következtethetünk, hogy az ipari munkásság döntő részt vállalt a járás átszervezéséből. A járás többi településén helyi és külső erők együttesen végezték a szervező munkát, de arányokról nincsenek összefoglaló adataink. Eddigi kutatásaink azt bizonyítják, hogy például Egerbakta és Nagytálya átszervezésében a helyi erőknek csak kevés szerepe volt. Addig Egerszalók átszervezésénél a külső erőknek alárendelt a szerepe. Az átszervezésben résztvevők létszámát nem tudtuk megállapítani.

166 a) Helyi erők az átszervezésben Az átszervezés vezető ereje a párttagság volt. A szervezés beindítását jelentő pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken megvívott csaták után a járás párttagjai egy törpe kisebbség kivételével a szervezés aktív harcosai voltak. Részt vettek a szervezést irányító bizottságok munkájában. Segítettek az átszervezés sok körültekintést kívánó részfeladatainak kidolgozásában és végrehajtásában. Élen jártak a szervezés során felmerülő akadá161. HmL. A nagytályai Községi Tanács 1959. február 274 ülésének jegyzőkönyve. A mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos megbeszélés. (Morvái Ferenc felszólalása.) 162. HmL. A makiári Községi Tanács 1959. február 104 ülésének jegyzőkönyve. A tavaszi munkákra való előkészülés, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megtárgyalása. 1959. február 19. (Molnár József felszólalása.) 163. Két falusi tanácselnökről tudunk, akik bár az átszervezést támogatták, de problémáik voltak. A makiári elnök nem bízott abban, hogy faluja már 1959. elején átszervezhető. A járási vezetőknek azt mondta, hogy mi lesz ővele, ha nem sikerül az átszervezés. Ekkor nem kerülhet a nép elé. - A kerecsendi tanácselnököt az átszervezést elhatározó végrehajtó bizottsági ülés előtt a helyi párttitkár irodájában sírva találta. Érdeklődésére elmondotta, hogy fáj neki az, hogy le kell mondania szőlőjéről. 164. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1960. szeptember 74 ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a bélapátfalvi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága tömegszervező munkájáról. 1960. szeptember 2. - MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. november 94 ülésének jegyzőkönyve. Jelentés az egercsehi pártszervezet munkájáról. 1960. november 4. — Hegyi János visszaemlékezés. (Eger) 165. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 166. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. december 16-i ülésének jegyzőkönyve. A bekölcei pártszervezet jelentése a Központi Bizottság 1959. március 64 határozatának végrehajtásáról. 1959. december 3. - HmL. A balatoni Községi Tanács 1960. május 214 ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet megsegítésével kapcsolatos kérdések. 150 \