Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

a parasztság, ha úgy akarja egy községben kettő, vagy esetleg több termelőszövetkezetet is szervezzen. A járás néhány községében a parasztság rétegellentétei, s földrajzi ok miatt kettő, illetve három termelőszövetkezetet is szerveztek. A járás községei közül Maklár volt az, ahol három termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek alapja a parasztság közötti rétegellentét volt. A község módosabb parasztjai együtt akartak lenni a termelőszövetkezetben is. Ezért ők Béke néven külön termelőszövetkezetet alakítottak. Az agrárproletárok és a szegényparasztok az Új Élet Termelőszövetkezet alakítói lettek, a kupec-parasztok pedig a Rákóczi Termelőszövetkezetet hozták létre. A három termelőszövetkezet keretéül szolgált az, hogy a gazdag parasztok, a kupec-parasztok, a szegény parasztok a község egy meghatározott részén éltek. A szegényebbek a vasútállomás környékén, a módos parasztok a malom környékén, a kupec-parasztok pedig a templom környékén laktak.

133 A parasztság közötti vagyoni rétegződés volt az alapja az egerszalóki Új Élet és a verpeléti Petőfi Termelőszövetkezet alakulásának is. Egerszalókon a járási és a községi vezetés eredetileg csak egy szövetkezetet akart szervezni. Azt szerették volna, ha a meglevő Vörös Csillag szövetkezet felfejlődik. A helybeli módos parasztok azonban hallani sem akartak a régi szövetkezetbe való belépésről. Büszkék, rátartiak voltak, s nem akartak a „kódusokhoz" menni. Az új termelőszövetkezet létrehozásához hozzájárult az is, hogy a szervezés idején néhány hangadó, többnyire jelentős vagyonnal rendelkező paraszt felvetette, hogy azért kell új termelőszövetkezetet alakítani, hogy majd ha letelik a három év onnan könnyen kiléphessenek. Egyesek úgy okoskodtak, hogy ha a régi termelőszövetkezetbe lépnek, nem lesz lehetőség a kilépésre.

134 Verpeléten a Dózsa Termelőszövetkezeten kívül még egy szőlőtermelő szakcsoport is működött. Ennek tagjai nagyrészt módos középparasztok voltak, akik hosszú ideig hallani sem akartak egy termelőszövetkezet létrehozásáról. Ragaszkodtak a szakcsoporthoz, amelynek keretében a föld egyéni tulajdonban volt. Amikor az átszervezés megindult, a járási vezetés abból indult ki, hogy a szakcsoport tagjai nagyon nehezen lépnének be a régi termelőszövetkezetbe, ezért helyesebb lesz a szakcsoport termelőszövetkezetté való átszervezése. így is történt. A szakcsoport tagjaiból alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezet.

1 3 5 Andornaktályán már az átszervezés előtt két külön termelőszövetkezet működött. Egyik a falu alsó, másik pedig a felső részén. A község két része elég távol esett egymástól. Ez volt az alapja annak, hogy két termelőszövetkezetet szerveztek. Az átszervezés befejezésének időszakában a még egyénileg gazdálkodó parasztokkal nehezen lehetett megértetni az átszervezés szükségességét. Egyetlen termelőszövetkezet létrehozásának indítványozása akadályozta volna a szervező munkát. A parasztság felvetette, hogy miért menjen ő a falu egyik végéből a másikba. Ebből kiindulva az egyéni parasztságot a már meglevő két szövetkezetbe szervezték be.

136 5. Az átszervezési tervek végrehajtásának kezdő lépései Egy-egy helység átszervezése megkezdése előtt párt-végrehajtóbizottsági, pártbizottsági, pártvezetőségi üléseket és taggyűléseket tartottak. A járás falvainak és Eger városának átszervezése nem azonos időpontban történt. Ebből következett, hogy a járási és a 133. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1961. június 7-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a nagyvisnyói pártszervezet irányító és ellenőrző munkájáról a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata alapján. 1961. június 1. 134. Berecz Miklós (Bélapátfalva), Fodor József (Eger) és Kása Lajos (Maklár) visszaemlékezése. 135. Orosz Lajos, Tóth Flórián (Eger), és Kohári Lajos (Egerszalók) visszaemlékezése. 136. Dudás Jánosné visszaemlékezése. (Verpelét) 146