Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.
alkalmas terület — a Megyei Párt-végrehajtóbizottság nem javasolta átszervezni. A végrehajtó bizottság terve az volt, hogy a szőlős területeket a szüret után, a többi területet pedig még a nyár folyamán átszervezik. A szőlős területek átszervezése azonban 1960 végére az 1961 elejére maradt. 120 1960 nyarán a járás még át nem szervezett községei közül Egerbaktát, Nagyvisnyót, Egercsehit és Szilvásváradot kollektivizálták. 121 Az átszervezés a járás községeiben augusztus 21-én kezdődött el és szeptember l-ig átszervezték Nagyvisnyót, Szilvásváradot és Egercsehit. Szeptember első hetében Egerbaktán is befejeződött az átszervezés. 122 A kollektivizált falvak a mezőgazdasági művelésre nem a legalkalmasabbak voltak. Az átszervezés időszakában egyik községben sem működött termelőszövetkezet. 1960 november közepére a megye összterületének 91 és szántóterületének 88%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Már ekkor átszervezték a szőlős területek 48,3%-át is. A megyei pártvezetés a központi párt és állami szervekkel ellentétben már 1959-ben megkezdte a szőlős területek átszervezését. Ez a magyarázata a jelentős százalékaránynak. 1960 november közepén a Megyei Párt-végrehajtóbizottság még kilenc község és Eger város átszervezését határozta el. Ezek mind szőlős területek voltak. Az átszervezés negyedik szakaszában ezek kollektivizálására került sor. 123 A szőlős területek átszervezéséről mindeddig központi döntés nem született. A felső párt- és állami vezetésben viták folytak erről. A vita arról folyt, hogy vajon az adott időpontban meg vannak-e a feltételei a szőlős területek átszervezésének. Végül a Központi Bizottság 1960. október 29-i ülésén a következő állásfoglalás született. „A történelmi borvidékeken, s azokon a helyeken, ahol a dolgozóparasztok jövedelmének nagyobb része a szőlőtermelésből ered, elsősorban szakcsoportot, vagy hegyközséget kell szervezni." 12 * A Megyei Párt-végrehajtóbizottság ebben a kérdésben így foglalt állást: „Mivel a szőlős terület 48,3%-a már szocialista szektorban van, nincs szükség alacsonyabb fokú társulások szervezésére. Itt is termelőszövetkezeteket kell szervezni." 12 5 Ebből az állásfoglalásból következett az, hogy a még át nem szervezett szőlős területeken is - eltérően egyes megyéktől - nem szakcsoportot, vagy hegyközséget, hanem mezőgazdasági termelőszövetkezetet szerveztek. Az egri járásban az átszervezés utolsó szakaszában Andornaktályát, Ostorost, és Egert szervezték át. 1961. január 1-én Felnémetet Egerhez csatolták. így a községet Egerrel kollektivizálták. Az átszervezés utolsó szakaszában egy új tsz alakult, hat pedig felfejlődött. 126 120. Uo. 121. MSZMP HMB Arch. MB Mezőgazdasági Osztály iratai. 1960. 1. f. 11. őe. A Megyei Pártbizottság jelentései és javaslatai a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban. A Megyei Pártbizottság javaslata az átszervezés fokozásával kapcsolatban a Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztályának. 1960. június 6. 122. MSZMP HMB Arch. Uo. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatos jelentések, levelezés a különféle szervekkel. A Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztályának levele Putnoki László megyei első titkárnak. 1960. július 14. 123. MSZMP HMB Arch. Uo. A Megyei Pártbizottság jelentései és javaslatai a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban. A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának levele a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezeti Osztályának az 1960. augusztus havi termelőszövetkezeti fejlesztésről. 1960. szeptember 1. 124. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 6. őe. 1960. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1960. november 15-i ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezetek továbbfejlesztésének terve. 125. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről. 1960. október 29. 469.1. 126. Uo. 144
