Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A nagyüzemi földművelésre a feltételek nem voltak a legkedvezőbbek. A község a felszabadulást követően a megye egyik forradalmi központja volt. A proletárdiktatúra győzelmét követő években nagyon sok káder került ki a faluból. Az innen elkerült káderek azonban nem szakadtak el a községtől. 1959 elején többen visszatértek, s az átszervezésről beszélgettek a helyi parasztsággal. Rövid idő alatt sikerült olyan hangulatot kialakítani a parasztok körében, amely lehetővé tette az átszervezést.

113 Bélapátfalvának az első szakaszban történő átszervezését a helyi cementgyári munkások, a gyár vezetői sürgették. ők vállalták, hogy a községet helyi erők segítségével kollektivizálják.

1 x 4 Az első szakasz elemzése azt bizonyítja, hogy az átszervezésre kerülő települések kijelölésében a megyei, a járási és a helyi vezetés egyaránt szerepet kapott. Egerszalók átszervezését a megyei vezetés kezdeményezte, amelyet a járási vezetés is támogatott. Maklár és Nagytálya átszervezését a járási vezetés vetette fel. Bekölce átszervezésének gondolata a faluból elkerült káderek fejében merült fel. Bélapátfalva átszervezését pedig a cementgyár vezetői és munkásai kezdeményezték. Az 1959. tavaszi átszervezés során a járásban öt termelőszövetkezeti község és nyolc új termelőszövetkezet alakult, egy termelőszövetkezet pedig felfejlődött.

115 Új termelőszövetkezetek Felfejlődött termelőszövetkezet Bekölce Új Barázda Bélapátfalva Március 15. Egerszalók Új Élet Maklár Béke Rákóczi Új Élet Nagytálya Viharsarok Egerszalók Vörös Csillag — . A Központi Bizottság 1959. október 22-i ülésén értékelve az átszervezés eddigi eredményeit a következőket állapította meg: „. .. érettnek tartja a helyzetet arra, hogy a tapasztalatok felhasználásával az új gazdasági évben is újabb jelentős lépést tegyünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében mind a szervezés, mind a megszilárdítás terén."

116 A Megyei Párt-végrehajtóbizottság a Központi Bizottság határozata alapján november 5-i ülésén tárgyalta meg a megyei termelőszövetkezetek továbbfejlesztésének és megszilárdításának tervét. A végrehajtó bizottság szerint 1959 őszén és telén körülbelül 30 község átszervezésére adottak a feltételek. A soron következő átszervezést két lépcsőben tartotta megoldhatónak. Az első lépcsőben a végrehajtó bizottság szerint 14 község szervezhető át. A terv az egri járásból Demjént, Kerecsendet és Verpelétet említette. A második lépcsőben 16—18 községet kell átszervezni. A járásból Andornaktálya, Balaton, Felnémet, Mikófalva, Noszvaj és Tarnaszentmária jött számításba.

117 113. Ferencz János, Hegyi János és Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) Nagytálya átszervezésének feltételei hasonlóak voltak Makiáréhoz. A politikai feltételek nem voltak elég kedvezőek. A parasztság jelentős része félt az átszervezéstől. A gazdasági feltételek azonban megvoltak. A községnek jó minőségű szántóföldjei voltak, fejlett volt az állattenyésztés, a szőlő- és a gyümölcstermelés. 114. Hegyi János és Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 115. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 116. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. március 18-i ülésének jegyzőkönyve. A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának szóbeli tájékoztatója a tavaszi munkák helyzetéről és a termelőszövetkezetek fejlesztéséről. 117. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről. 1959. október 22. 360.1.