Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Ságokat alakítottak. A bizottságba bekerült a Járási Pártbizottság, a Járási Tanács, a megyei szervek egy-egy megbízottja, a helyi párttitkár, a tanácselnök, a népfront-titkár, az iskolaigazgató, abban az esetben, ha a faluban volt termelőszövetkezet, annak elnöke. A községi tsz-szervező bizottságok élén a falufelelősök állottak.

92 Egerben a párt-végrehajtóbizottság szintén életre hívott egy tsz-szervező bizottságot. Tagjai voltak: a Városi Pártbizottság első titkára, a Városi Pártbizottság titkára, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, a MÉSZÖV elnöke és a Városi Pártbizottság agitációs és propagandafelelőse. A bizottság munkáját a Városi Pártbizottság titkára irányította. A várost a tsz-szervező bizottság körzetekre osztotta. Egy-egy körzet azonos volt a pártkörzet területével. A körzetek átszervezésének vezetésére 3-4 főből álló irányító bizottságokat állítottak össze.

93 A tsz-szervező bizottságok megalakítására akkor került sor, amikor már döntöttek a helység átszervezéséről.

94 A tsz-szervező bizottságok az átszervezés tervszerűségének biztosítására kidolgozták a szervezés stratégiáját. Ezt átszervezési tervekben rögzítették. A tervet Egerben a Városi Pártbizottság végrehajtó bizottsági ülésén, falvakban pedig a pártvezetőségi üléseken tárgyalták meg és fogadták el. Az átszervezési tervek a következő főbb szempontok szerint készültek: 1. Területi adatok: összes terület és annak megoszlása (szántó, legelő, szőlő, gyümölcsös, erdő, művelés alól kivett terület). 2. Az egyéni gazdaságok és a szocialista szektor területi adatai. 3. Az egyéni gazdaságok száma, az egyéni parasztság rétegződése (tsz-paraszt, agrárproletár, szegényparaszt, kis- és középparaszt, kulák). 4. Az egyéni parasztgazdaságok termelési profilja, gazdasági eredményei. 5. Az átszervezést megelőző értekezletek és megbeszélések időrendje. 6. A népnevelők nevei és beosztása. 7. Az átszervezés során alkalmazandó módszerek. 8. A megszilárdítás szempontjai.

95 A szervező bizottságok az átszervezés kezdetétől annak befejezéséig biztosították az agitációs munka folyamatosságát. E bizottságok munkája hasonlítható egy vezérkaréhoz. Kidolgozták azokat a módszereket, amelyek egy-egy helység átszervezésére a legcélszerűbbnek látszottak. Kiválasztották a népnevelőket. Elkészítették az agitátorok utcánkénti, házankénti beosztását. Odaadták nekik a parasztcsaládok címeit, s az egyes családok jellemzését tartalmazó cédulát. Gondoskodtak a szervezés során felmerülő problémák megoldásáról. Rendreutasították a megtévedt, helytelen módszereket alkalmazó népnevelőket. Kapcsolatot tartottak a helyi és a járási vezetéssel. Esténként értékelték a napi agitációs munka eredményeit és megjelölték a másnapi teendőket, összegyűjtötték a belépési nyilatkozatokat. Gondoskodtak arról, hogy az új belépők nevét beolvassák a hangosbemondóba. Ügyeltek arra, hogy a népnevelők a parasztság által felvetett kérdésekre kielégítő válaszokat adjanak.

96 92. HmL. Az egri Városi Tanács 1960. március 26-i ülésének jegyzőkönyve. Az MSZMP VII. Kongresszus irányelveiből adódó néhány időszerű tanácsi feladat. (Sebestyén András, Jaksi Bernát, és Izsó Andor felszólalása.) 93. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 94. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága 1961. január 7-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. Eger város szocialista átszervezésének terve. 95. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 96. Forrás: Az egyes helységek átszervezési tervei. 138