Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága
gyűlésén, 1937-ben, Eger állapota a török kiűzetése után 1687-ben címmel. A díszközgyűlést abból az alkalomból tartották, hogy 1937-ben volt a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulója. Bevezetőjében megvizsgálja, hogyan alakult a város népessége közvetlenül a török hódoltság után. Ezt követően a város képének igen gondos és részletes leírását adja, kitér az egyes városrészekre, utcákra, terekre, épületekre, bemutatja a város temetőit, hídjait stb. Az előadás szövegének összeállításánál a már korábban megjelent munkáit használta fel, melyek Eger XVIII. századi történetére vonatkoznak. 19 Breznay Imre mintegy 40 éven át foglalkozott történetkutatói és történetírói tevékenységgel. A múlt iránti érdeklődése idősebb korában támadt fel. Jóval túl volt a harmincon, amikor első ilyen tárgyú művét publikálta. Ez nem azt jelenti, hogy fiatal éveiben nem foglalkozott írással, hiszen több fontos cikke jelent meg pedagógiai szaklapokban, nem is beszélve a Hevesvármegyei Hírlapról, melyben a század első éveiben többszáz politikai vezércikket jelentetett meg. Bizonytalan az Egerben írott vezércikkeinek a száma, mivel annak hosszabb ideig főszerkesztője volt, de a cikkek írójának a nevét nem jelezték. Korai újságcikkeire jellemző az ellenzéki magatartás (a Hevesvármegyei Hírlap ellenzéki újság is volt). Ez elsősorban erős Habsburg-ellenességben nyilvánult meg, bírálta az uralkodóházat és szorgalmazta a Monarchiától való elszakadást. Az I. világháború után nézetei konzervatívabbakká váltak és figyelme a napi politikáról a történeti múlt felé fordult. Breznay Imre igen kiváló ismerője volt az Eger XVIII—XIX. századi történetére vonatkozó levéltári anyagnak. Kutatómunkája legjavát idősebb korában végezte. Négy évtizedes gyűjtőmunkája során a kezébe kerülő adatokat nem rangsorolta, mindent összegyűjtött, akár lényegesnek tűnt az adott pillanatban, akár nem. Lehet, hogy csak évtizedek múltán, de végül is mindent hasznosított. A napilapok hasábjain, elsősorban az Egerben és az Egri Katolikus Tudósítóban is több tucat olyan apró cikke jelent meg, melyek nagyobb tanulmányai, vagy könyvei melléktermékeiként keletkeztek. Gyakran előfordult, hogy terjedelmesebb munkáit kisebb részletekben közölte az újságban. Ugyanahhoz a témához többször is visszanyúlt, legjobb példa erre a fertálymesterségről szóló tanul-mánya, de három alkalommal publikálta az egri csizmadiacéh szabályait és kétszer a koronás fők látogatása Egerben című témát. Hangsúlyozni kell, hogy a tanulmányban részletezett történeti munkái ma is alapvetőek. Példátlan szorgalommal és kitartással gyűjtötte össze az Eger történetére vonatkozó levéltári anyagot, ismerve a város XVIII. századi történetének minden részletét. Tőle származnak ismereteink a belváros és a hóstyák XVIII. századi képére, a céhek életére és a fertálymesterségre vonatkozólag még ma is. Műveit a történészeken és a történelem iránt érdeklődőkön kívül a néprajzosok is nagy haszonnal forgathatják. Breznay Imre óta senki nem tárta föl ugyanis a lakosság életmódjára, hétköznapjaira vonatkozó adatokat, melyek alapján a két évszázaddal ezelőtti Eger mindennapjairól alkothatunk képet. Rendkívüli ismerője volt Eger XVIII. századi közigazgatásának is. Műveire jellemző a hallatlan adatgazdagság, adatai általában megbízhatóak. Stílusa olvasmányos, a tollforgató ember biztonságával írta könyveit, cikkeit. Breznay Imre önállóan megjelent történeti munkái 1. Az Egri Keresztény Iparoskör története 1887-től 1905 végéig, Eger, 1906. 2. Ünnepi beszéd II. Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak hazaérkezése alkalmával, Eger, 1906. 3. A fertálymesterségről. Adalék Eger város történetéhez, Eger, 1907. 4. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet története, 1910 tavaszán tartott ötvenéves jubileuma alkalmából, Eger, 1910. 19. Heves Megyei Levéltár, 1937-es közgyűlési iratok.
