Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága

Géza Irodalmi Társaságnak, Eger város képviselőtestületének, színügyi bizottságának, és Heves vármegye testnevelési bizottságának.

4 Heves vármegye tűzrendészeti felügyelője és a vármegyei tűzoltószövetség ügyvezető alelnöke volt. Ebben a minőségében írta Л tűzoltásról és a tűz ellen való védekezésről с könyvét, melyet 1913-ban a Szent István Társulat adott ki, harmincezer példányban. Az e téren szerzett érdemei elismeréseképpen 1940-ben a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét kapta meg. 1932-ben a polgári Signum Laudist adományozták neki.

5 Újságíróként is működött, 1898. január 1-től 1900. január 13-ig ő szerkesztette a Népiskolai Tanügyet, 1907. augusztus 8-tól 19-ig az Egri Dalünnep című alkalmi lapot, mely az itt megrendezett országos dalünnep időtartama alatt jelent meg, 1910. január 1-től 1914. január 31-ig az Eger című újságot, 1919. augusztus 3-tól szeptember 30-ig és 1921. február 20-tól 1924. október 31-ig az Egri Néplapot.

6 Cikkei és írásai az alábbi újságokban és lapokban jelentek meg: Budapesti Hírlap, Debreceni Független Újság, Eger, Eger-Gyöngyösi Újság, Egri Néplap, Egri Egyházmegyei Közlöny, Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző Értesítője, Egri Katolikus Tudósító, Egri Népújság, Egri Újság, Hevesmegyei Tanügy, Hevesvármegye, Hevesvármegyei Hírlap, Jegyzőárvaházi Közlemények, Magyar Paedagógia, Magyar Kultúra, Nemzeti Újság, Népoktatás (Kalocsa), Gárdonyi Géza Társaság Évkönyve, Tűzrendészeti Közlöny, Vállalkozók lapja.

7 A Magyarország vármegyéi és városai sorozatban 1909-ben megjelent Hevesvármegyében ő írta a sajtóról és a színészetről szóló részt

8 és szerkesztette 1911-ben A Zsasskovszkyak emlékezete című kötetet.

9 Jelen dolgozatunkban csak történetírói tevékenységével kívánunk foglalkozni, hiszen a köztudatban is mint történész kutató szerepel. Meg kell azonban említeni, hogy a szépirodalom területén is próbálkozott. 1903. július 4-én az Eger újságban jelent meg a Zalár Józsefnél című verse

10

, 1908. október 18-án pedig a Hevesvármegyei Hírlapban a Deák Ferenc emlékezete című költemény

11

. Irodalomtörténeti kutatásokat is folytatott, melyeknek eredményeképpen néhány kisebb tanulmányt írt. így 1928-ban a Gárdonyi Géza Társaság Évkönyvében nyomtatásban is megjelent az az előadása, melyet Werner Gyula emlékének ünneplése címmel a társaság 1927. december 4-i díszközgyűlésén tartott az író munkásságáról.

12 1933. április 25-én az Eger hasábjain rövid cikke jelent meg a ferences költészetről is.

13 Ezernél is többre tehető azoknak a vegyes témájú cikkéknek a száma, melyeket a különféle újságok, elsősorban a Hevesvármegyei Hírlap és az Eger 4. Breznay Imre saját kezű listája (Pozder György tulajdonában), melyet feltehetőleg valamelyik lexikon szerkesztője kért tőle. Ebben az összeállításban felsorolja önálló kiadásban megjelent műveit, melyek között szerepel „Az egri csizmadia-céh múltjából" címen egy írás, melyet 1922-ben adtak ki. Ez legfőbb bizonyítéka annak, hogy ezen a címen hosszabb terjedelmű munkát is írt. 5. Keresztény Magyar Közéleti Almanach, I. 144. 6. GULYÁS Pál 1942. IV. 40-43. hasáb. 7.Uo. 8. BOROVSZKY Samu 1909. 356-421. 9. A Zsasskovszkyak emlékezete, Eger, 1911. A kötetben nem tüntették fel a szerkesztő nevét, de Breznay Imre kéziratából és Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkája с művéből is egyértelműen kiderül, hogy a szerkesztést ő végezte. 10. A vers az Eger újság 1903. július 4-i számában jelent meg. 11. Hevesvármegyei Hírlap, 1908. október 18. 12. Werner Gyula 1862-től 1926-ig élt, politikus, író volt. Romantikus történelmi regényeket írt. {Magyar Életrajzi Lexikon, 1969. 1040.) Mint író, nem volt túl kiemelkedő, itteni ünneplése összefüggött azzal, hogy fivére volt egri cisztercita tanár, később zirci apát 13. Eger újság, 1933. április 25. 8 Az egri múzeum évkönyve 113