Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fodor László: Előzetes jelentés a markazi pusztatemplom feltárásáról

Elképzelhető, hogy a süppedékes talajon a talaj mozgás kiküszöbölésére, a felmenő falak tartásának megerősítésére építették be, de feltehető utólagos megerősítés is, noha falbontás nyomait nem tudtuk észlelni. Feltételezhető viszont az is, hogy egy korábbi faszerkezetes építmény megmaradt talpgerendája lehetett.

20 Mindegyik feltételezés esetében az áradásos helyeken később szokásossá vált, néprajzi anyaggal bizonyítható, vázas szerkezetű építkezés egy igen korai emlékét képezi. A sekrestye vagy kápolna belső keleti falában az ajtóáttörésnél a küszöbtől kb. 100 cm magasan egy pálcatagos román kori kapubéllet faragott tagozata volt másodlagosan beépítve. (3. tábla és 7. sz. kép.) A küszöb feletti törmelékes laza rétegből egy hasonló profilú, de íves tagozat került elő (6. sz. kép). Mindkét darab a templom nyugati román kori bejáratából származik. A sekrestyeként vagy kápolnaként használt helyiséget feltehetőleg a XIV. század végén vagy a XV. század elején építették a templomhoz. Evvel egyidőben a templom nyugati falát javították, s ekkor kerülhetett sor a bélletes román kori kapu elbontására, illetve átalakítására is (8. sz. kép). 8. kép. A sekrestye bejárata, küszöbköve és felmenő megmaradt keretkövei (háttérben a mai falu - a szintkülönbségek jól érzékelhetők) 20. Magyar Műemlékvédelem 1961-62.177, 180. (234. kép) 100