Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fodor László: Előzetes jelentés a markazi pusztatemplom feltárásáról

néhány évvel ezután már a faluról veszi nevét, Soós Imre arra következtet, hogy birtokai közül Markazt választotta lakóhelyéül — ahol akkor már vár állott.

5 Egy 1358-as, az egri káptalan előtt kelt osztály valló oklevél említi újra Markaz nevét,

6 — hogy utóbb a Kompolti család markazi és visontai ága kihaltával (1421) Zsigmond király adományaként a falu a nánai birtokos Kompolti István országbíró kezére jusson. Az utódai között támadt hosszú örökösödési birtokperekben többször felbukkan Markaz neve, így 1468- és 1489-ben is.

7 1522-ben a Kompolti család fiágon kihalt, s egy 1510-ben kötött kölcsönös örökösödési szerződés alapján

8 hatalmas birtokuk az Országh családra szállt. Országh Kristóf halála után (1567) a birtokjog visszaszármazott a királyra, míg Miksa azt Országh Borbála férjének, Enyingi Török Ferencnek adományozta. Leányági örökösödés útján Markaz és a környező községek birtokosa 1606-tól Bedegi Nyáry Pál lett, s leszármazottai birtokjoga a török hódoltság ideje alatt is fennállott.

9 A XVI. században a falu sokat szenvedett. Nemcsak a sorozatos török portyák, de hol Ferdinánd, hol Zápolya katonái nyugtalanították a környéket. Hatvan eleste után röviddel már Markazt is a kétfelé adózó falvak között tartják számon. Az 1548-as dézsmajegyzék szerint 5 jobbágyháztartás adózott,

10 1550-ben 8 házat írnak össze.

11 Az 1552-es egri ostrom idején a falu elnéptelenedett, de az 1554-es dézsmajegyzékben már ismét szerepel.

12 Ezután hosszú ideig lakatlan, bár egy 1635-ös kapuadóösszeírás ismét említi.

13 Közel száz éven keresztül nem találjuk nyomát — még a XVIII. század elején is csak „Markaz pusztá"-ról történik említés. Az 1730-as évek végén Gömör és Kishont megyei, nagyrészt szlovák telepesekkel Bossányi Gáspár földesúr népesítette újra be.

14 Bár a község története nyomon követhető, a templomra vonatkozólag az említett pápai tizedjegyzéken kívül évszázadokon keresztül más adat nem fordul elő. Még az 1700-as Telekessy féle összeírás sem említi még maradványait sem, — igaz ekkor a falu is elhagyott, talán ezért nem vették számba. („Markaz pagus desertus nil extant nisi arcis rudera")

15 1737-ben Merz János domoszlói plébános (ahová akkor Markaz filiaként tartozott), 400 frt-ot kapott a Cassa Parochorumból a régi község „puszta templomának" rendbehozására.

16 A templom felépítésére azonban nem került sor, még az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint sincs a községnek temploma,

17 utóbb a mainak helyén épült kisméretű szerény templomot használták. A tájékozódó kutatással elsősorban a templom helyzetét, korát, építéstörténetét kívántuk hitelesíteni, s a fentebb már említett tárgyi nehézségek (sürgősség, munkaerőhiány, —10°-os hideg, feltörő talajvíz, stb.) miatt az alig terjedhetett túl az alapfalak vonalának és szerkezetének, az ajtónyílásoknak és a románkori padlószint ül. alapozásmélység megfigyelésén. Kisebb tereprendezés után hozzáláttunk a falak tisztázásához. 5. Heves megye Műemlékei III. 405. 6. Anjou-kori Okmánytár VII. 59-62. 7. BALÁZSY Ferenc 1897. 281-283; BÉKEFI Rémig 1898-1902.419-425. 8. Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Gyűjtemény 22011—12. 9. SOÓS Imre 1975. 354-357. 10. Dézsmajegyzék 1. Heves- és Külső-Szolnok Vármegye 1548. 123. 11. FEKETE Lajos 1968. 73. 12. BOROVSZKY Samu 1909. 55.; DEZSÉRI BACHÓ László 1943. 38. 13. Heves megye Műemlékei III. 405. 14. SOÓS Imre 1975. 354-357. 15. Adatok az egri Egyházmegye történetéhez IV. 304. 16. Heves megye Műemlékei III. 406. 17. Canonica Visitatio 1746. Can. Visit, (lásd még) 1766-67. 94