Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

tetők egybehangzóan tanúsítják adatközlőink azon állítását is, hogy még az 1930— 1940-es években sem volt ritka, hogy egy lakóházban átlag 8—10 fő is együtt élt. Ez többé-kevésbé egyként igaz a „paraszt" (földműves és néhány kis- vagy középbirtokos), valamint a „gyári" munkáscsaládokra is. Az életkörülményeket most csak vázlatosan jelezvén utalunk arra, amit az 1936-os ismertető közöl: „Házainak száma 165, közülük 144 földből vagy vályogból épült.. ."

16 Az első világháborúig kerítetlen telkeken még az 1945-ös parcellázásig a többházas soros udvarok domináltak, amelyek az itt is jellemző patakmenti utcás jellegű településképet alakították ki.

17 Az 1900-as évek elején Bekölce gazdálkodására az önállóan vagy különböző bérleti formában folytatott földművelés mellett jelentős befolyással volt a juhtartás. A községünket is érintő, ezzel kapcsolatos jelenségek jól általánosítható, komplex tanulmányozását végezte el PALADI—KOVÁCS Attila . A század első évtizedeiben az őstermelők, mezőgazdasági munkások és cselédek mellett egyre jobban gyarapszik a gyári és bányai műszakokba (Borsodnádasd, Egercsehi) naponta elinduló munkások létszáma. Idős és középkorú adatközlőink egyként nyilatkoznak e tendenciáról, amely során állandó keresethez jutottak a volt zsellérek és jobbágyok kései leszármazottai; közöttük, ha csak néhány évre is, a nők: leányok, özvegyasszonyok egymást váltó csoportjai. NEMCSIK Pálnak, az ózd-vidéki munkásság életviszonyairól, a környék arculatát átformáló ipartelepítéséről írott, s bekölcei adatokkal is tarkított munkájából szintén kiderül, hogy községünkből még a nagy gazdasági válság idején is többen jártak Borsodnádasdra és Egercsehibe, mint ahogy azt az 1936-os vármegyei ismertető és adattár közli!

19 A községre jellemző, s témánkhoz egyébként kapcsolódó -- a tudati viszonyokban megkezdődött - változások érzékeltetésére hadd aljon most ennyi egy 1918. május 1-i tudósításból: „És ahol még pár esztendővel ezelőtt a fekete butaság, a klérikalizmus fészkelt, Bekőccéről, Balatonról és a környező többi falvakból a lányok a szocialista dalokat énekelve jöttek az ünnepélyre."

2 ° ADorkó, Csuhaj és Hossó

21 családok, lévén a község legjelentősebb föld- és jószágtulajdonosai, igyekeztek még a 30-as évek végén is egykézen tartani a vagyont. Egyik adatközlőm elmondotta, hogy apjának kb. 100 holdas gazdasága volt. A hatvan holdnyi szántó mellett a többit legelőként hasznosították. Főként birkát meg tehenet tartottak, legeltették a fogadott községi pásztorral. A földet szüleivel és testvéreivel együtt művelték három nyomásban, ahol búza, árpa és kukorica, míg takarmányként here, zab és bükköny termett, öten voltak testvérek, s ő elemi iskolái után Egerben, a ciszterek rendjénél tanult tovább. Hazatérése után újra a családi földet művelte. 1931-ben nősült, s a család szétköltözéséig (1939) laktak egy portán. Jussként ekkor 15 hold szántót kapott (Dorkó Guliba Imre, sz.: 1904.). Adatközlőnk életútjának itt vázolt kis szakasza több szempontból is érdekes a helyi viszonyokra nézve. Először: a jobb módú család továbbtaníttatja arra alkalmasnak látszó gyermekét, de a család gazdasági viszonyai még mindig egy „archaiku16. Ladányi Miksa 1936. 140. 17. Bakó Ferenc 1969. 518-522. 18. Paládi-Kovács Attila 1965. 15. számszerűen is utal a bekölcei juhtartás századeleji prosperitására. 19. Nemesik Pál 1975. számos, ma már ismeretlen munkás- és summásdallal, egyéb folklór- és a politizálási szokások adataival Bekölcéről. Pl. i. m. 52, 58, 81. stb. 20. Büchler József cikkét (Vas- és Fémmunkások Lapja, Bp. 1918. XXIV. 40) idézi Nemesik Pál 1975. 76. - A politikai szervezkedés bekölcei vonatkozásaihoz vö. BeránnéNemes E\z-Román János, 1975. 166. 21. A község nagycsaládjainak rendszerét, ragadványneveit ismertetik: Benkóczy Emil 1914. 332.; ENA 2039-79 sz. alatt az egri „Csüry Bálint" szakkör, ENA 2240-81 sz. alatt pedig az Egerben, 1981. nyarán megrendezett XIV. Országos Honismereti Diáktábor Örsi Julianna (Karcag) vezette szakcsoport gyűjtései. 18* 275