Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy az Észak-Heves megyei Bekölce község korábban tradicionális jellegű szokásformáit vázlatosan, majd a dramatikus játékokat részletesen mutassuk be adatközlőink

9 elbeszélései alapján, s azokat összevessük a különböző forrásokkal, valamint a szakirodalom eddigi megállapításaival. Ezzel az a célunk, hogy a — földrajzilag is tág régióban — dramatikus játékainknak e szűkenvett köréből egy, még ez idáig meglévő „fehér folt" eltűnhessék. A község történetének és társadalmának rövid áttekintése Bekölce az írott források szerint 600 éves múltra tekint vissza. A Heves megye községeinek történetét levéltári források alapján 1867-ig ismertető munka így ír: ,Д Bükk hegység nyugati oldalán, a Bekölce-patak völgyében, részben hegyes vidéken ... fekszik ... Eredetileg a hevesi várbirtokhoz tartozott, de határának negyed része benyúlt Borsod megye területébe. 1492-ben az egész falut Borsodhoz, 1546-ban Heveshez számították ... Ezután a borsodi negyedrész kivételével, kétszáz éven át Heveshez tartozott, de 1786-ban ismét Borsodhoz számították. Végül is az 1807. évi 28—29. törvénycikk az egész falut véglegesen Heveshez csatolta. Állítólag a Bél nemzetségbeli II. Mikó telepítette 1381-ben. E nemzetségből származó Bekölczey család bírta... 1549-ben pedig köznemesek . .. 1829 körül a lakók az Alföldre jártak részes aratásra, miután a sovány föld még a telkes gazdák részére sem termetté meg az egész évi kenyeret."

10 Az idézet utolsó mondatával vág teljesen egybe Bél Mátyás korábbi megállapítása: „Beköcze szegényes falu a megye északi szélén. Draskovics és más nemesek bírják."

1 J VÁLYI András 1796-ban megjelent rövid summázata

12 után FÉNYES Elektől olvashatunk a község 19. századi első feléből származó adatokat.

1 3 ő már a lakosok számát is megadja (547 fő). Bekölce nem kerülte el a kor neves kutatójának, REGULY Antalnak figyelmét sem, aki „Palóc jegyzetei"-ben örökítette meg a település számára legfontosabb adatait (antropológiai jelleg, családnevek, jogállás stb.).

14 A községre vonatkozó statisztikák már jóval több összehasonlításra adnak lehetőséget. A község földterülete ugyan lényegesen nem változik (2300—2400 kh), de népessége az 1870—1970 közötti évszázad során kimutathatóan növekedett; a lélekszám 1949-ben érte el maximumát (1208 fő).

15 A statisztikák és ismer9. Adatközlőim voltak: Dorkó Barnabásné Hamar Mária sz. 1917., Dorkó Bege Jánosné Liktor Langász Jolán sz. 1901., Dorkó Duka László sz. 1928., Dorkó Guliba Imre sz. 1904., Dorkó Guliba Imréné sz. 1909., Dorkó Józsefné Dorkó Jolán sz. 1933., Dorkó Sára Kálmánné Dorkó Szurdok Mária sz. 1895., Hossó Kismaréi Imre sz. 1906., Józsa Dora Lajos sz. 1919., Kormos Lászlóné Dorkó Bege Mária sz. 1903., Pozsik Bertalan sz. 1909., Pozsik Bertalanné Vincze Julianna sz. 1910., Pós Béláné Csuhaj Jáger Etel sz. 1897., Sütó' Elemér sz. 1923., Sütó' Szilárd sz. 1952. 10. Soós Imre 1975. 98-101. 11.5e7 Mátyás 1730-1735. 12. „Magyar falu, Borsod vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Balatonhoz közel, melynek filiája. Szántó földgyei termékenyek, réttyei kétszer kaszáitatnak, vizi malmai vágynak ... legelője elég, fája tűzre, és épületre, makkja saját határában, réttyeit a' hegyekből lefolyó záporok gyakran elöntik, harmadik Osztálybéli." - Vályi András 1796. 159. 13. Fényes Elek 1851. 109. l4.Reguly Antal 1857. 38, 41, 80-82. - E korszak bekölcei vonatkozású levéltári adatait dolgozta fel a földrajzi nevek szempontjából Sugár István. Tanulmánya hozzáférhető az ENA 1174-69. sz. alatt. 15. Borovszky Samu (Szerk.) 1909. 23.; Ladányi Miksa (Szerk.) 1936. 140. és 340.; 1980. évi népszámlálás, 10. k. 438-439. 274