Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

Ezért tartjuk fontosnak az Alsó-Garam mentén végzett gyűjtőmunkánk eredményeit közreadni. Hiszen egyes jelenségei az észak-magyarországi táplálkozási tájba illeszkednek, mások pedig a Kisalföld felé mutatnak kapcsolatot.

12 A Szlovák és a Magyar Néprajzi Társaság közös egyezménye alapján 1975 tavaszán egy nyolctagú magyar néprajzi kutatócsoport végzett néprajzi témagyűjtést az anyagi kultúra köréből a szlovákiai Alsó-Garam mente több falujában. A pozsonyi Komensky Egyetem Néprajzi Tanszékének segítségével és az érsekújvári járás támogatásával szervezett gyűjtőmunka célja, hogy a szlovák falvak mellett a magyarok lakta települések népi kultúráját is jobban megismerve egy tanulmánykötet készüljön. Az Alsó-Garam menti tanulmányút során a népi táplálkozás egyes területein a következő falvakban végeztem terepmunkát: Kisgyarmat (Sikeniőka), Bény (Bíiía), Páld (Pavlová), Kernend (Kamenín), Kőhídgyarmat (Kamenny Most), Muzsla (Muzla), Köbölkút (Gbelce), Kisújfalu (Nova Vieska). A gabonafélékből készített ételeket (kásák, pépek) mértem fel, részletesebben tárgyalva a kenyérsütést. A kukoricának és a krumplinak a táplálkozásban betöltött szerepe elég jelentős volt, így ezt is beillesztettem a vizsgált ételek körébe. A köznapi táplálkozás után a különböző alkalmakhoz kapcsolódó ételeket tekintettem át, itt is a gabonafélékből készített ételekre helyezve a hangsúlyt: a főtt és sült tésztákat, kalácsokat vizsgáltam meg. Szerettem volna tisztázni, hogy a különböző alkalmakra sütött kalácsoknak hány formája, fonásmódja ismeretes. így az életkorhoz fűződő szokások közül a keresztelő, poceta, (ételhordás a gyerekágyas asszonynak), lakodalom, halotti tor, a naptári ünnepek közül: újév, nagyböjt, húsvét és karácsony ételei képezték vizsgálódásom körét. Az adatok az emlékezet alapján még elérhető, a XIX—XX. század fordulójára vonatkoznak. Az anyag feldolgozásánál leginkább a leíró szempontot érvényesítettem. Néhány 12. Gyűjtőmunkánkat 1975-ben végeztük, a kéziratot 1978-ban zártuk le. Gyűjtésemhez a következő adatközlők segítségét köszönöm: Bény. Badar Istvánné sz. Jankus Anna, sz. éve: 1908, Briza Jánosné sz. Kons tál Mária sz. éve: 1911, Czakó Ferencné sz. Grenács Mária, sz. éve: 1894, Jankovics Józsefné sz. Horváth Mária, sz. éve: 1903, Jankusné sz. Konstár Ilona, sz. éve: 1890, Kabla Ferenc sz. éve: 1899, Kabla Ferencné sz. Molnár Erzsébet, sz. éve: 1903, Pális Ferencné sz. Patus Mária, sz. éve: 1925, Pásztor Lajosné sz. Molnár Ilona, sz. éve: 1911, Szegedi Vincéné sz. Turánszky Emerencia sz. éve: 1919, Takács Ferdinándné sz. Kovács Mária, sz. éve: 1892, Takács Ferencné sz. Varga Lujza, sz. éve: 1897. Kőhídgyarmat. Fekete Istvánné sz. Kupka Emerencia, sz. éve: 1903, Kabók Rudolf sz. 1897, Klincsekné sz. Tóth Teréz, sz. éve: 1901, Szunyogh Istvánné sz. Bialik Ilona, sz. éve: 1893. Kisgyarmat. Dávid Nándorné sz. Dávid Júüa, sz. éve: 1908, Janetkáné sz. Mikó Gizella, sz. éve: 1907, Janetka Jánosné sz. Nagy Julianna, sz. éve: 1929. Kisújfalu. Bucsi Benjaminné sz. Takács Irma, sz. éve: 1912, Csanda Ferencné sz. Varga Julianna, sz. éve: 1913, Gulyás Istvánné sz. Sárai Jolán, sz. éve: 1910, Sárai Jánosné sz. Csomor Erzsébet, sz. éve: 1885. Köbölkút. Béres Edéné sz. Barta Julianna, sz. éve: 1890, Hubik Lajosné sz. Vass Gizella, sz. éve: 1911. Muzsla. Kovács Ferencné sz. Szabó Mária, sz. éve: 1914, Szórád Sándorné sz. Gonda Ilona, sz. éve: 1892. Azóta megjelent néhány munka, ami táplálkozási anyagot is tartalmaz; Kapros Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1975/21. 127-169. Salgótarján, 1975.; Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditas kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977/23. 143-183. Salgótarján, 1977.; Cs. Schwalm Edit-Lfjváry Zoltán: Kérdőív a népi táplálkozás kutatásához. In.: Bakó Ferenc (szerk.): Palóc Kutatás Módszertani Közlemények XXIII. Eger, 1979.; Cs. Schwalm Edit: A palóc lakodalmi kalácsok. Ethnographia. XCII. Bp. 1981. 350-373. 235