Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

menetté alakultak, és a kocsma előtt ledobott szalmát meggyújtva ugráltak a lángok fölött.

98 A Borsod megyei Csernely fiataljai farsangkor a fonóban tartották a vendégséget, átvirrasztva az éjszakát. „Hajnali mulatságkor daloltunk, táncoltunk, menyasszonyoztunk. A „vőfély" búcsúztatta a lányt, akinek ezt verselte: Menyasszony, menyasszony add ide a kezedet, Nem látod többé bánatos helyedet. Nem főzöl többé kompérhaluskát, S nem bolházod ki a pendeled ráncát! A menyasszonytáncot is járták, meg ellopták a „menyasszonyt", hogy aztán kiváltsák."

99 A lakodalmas játékok más időponthoz kapcsolódásaira viszont jellemzőnek véljük a görögkatolikusok lakta komlóskai példát, amely szerint „nagy felháborodást keltett az idősebbek között, amikor már az új szellemű fiatalok a legutóbbi évben nagypénteken lakodalmat imitáló játékot és mulatságot tartottak régi ruhákba öltözve."

100 Legvégül: hogy a lakodalom, mint utánzásra sarkalló szokás már a középkorban is mennyire foglalkoztatta a legifjabb nemzedéket, arra térben és időben egyaránt távoli, de talán mégis szemléletes példa id. Pieter BRUEGHEL (1525-1569) „Gyermekjátékok" című festménye, amelyen többek között az esküvői menetet elevenítik meg a kis szereplők.

101 Mint láthattuk, a népi színjátszás körébe tartozó dramatikus játékok e két jellegzetes típusa már jóval ezelőtt is megváltozott formák és keretek között élt Bekölcén és attól távolabbra. Az archaikusabb jelentéstartalom egyre inkább elhalványult, úgyhogy az utóbbi évtizedekre már csupán a látványosság kisugárzó ereje tartotta életben. így az eredeti funkció is változáson ment keresztül. Az 1960-as években végleg megszűnt játékot természetesen még a nem sokkal azelőtti állapotának megfelelően sem lehet feléleszteni. A már ismert és felhasznált eredmények és a belőlük táplálkozó felismerések viszont arra sarkallanak, hogy e kérdéskörben is még alaposabban vegyük számba és kutassuk e szokásanyag még elérhető adatait. IRODALOM Rövidítések D1V F. A. = Dobó István Vármúzeum Fotó Adattára EÉL = Egri Érseki Levéltár ENA = Egri Néprajzi Adattár (Dobó István Vármúzeum) PA = Palóc Adattár (Dobó István Vármúzeum) ARTNER EDGÁR 1923. Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő' leírása és magyarázata. Budapest. BAKÓ FERENC 1955. Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethnographia LXVI. 345-408. 1969. Heves megye műemlékei. In: Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország műemlékei topográfiája VII/I. 518-522. Budapest BALOGH JÓZSEF 1925. Ünneprontók. Etnographia XXXVI. 62-63. 1926. Ünnep és ünneprontás. Ethnographia XXXVII. 113-121. 98. PA 713-80, Bartha Tímea gyűjtése. 99. PA 727-81, Barta Léka Lajosné kéziratos hagyatéka. 100. Bartha Elek 1980. 49. 101. Vö még: Viski Károly é. n. 333-334.; Kós Karoly 1976. 25., valamint Vankóné Dudás Juli 1976. 101-105, 142-148. - PA 713-80, Bartha Tímea bükkszéki gyűjtése. ( 297