Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

A tészta kiszakítását, darabolását két asszony végezte, kettő sodorta a tésztacsíkokat, a két legügyesebb asszony pedig fonta. A kudlufnál egyik a barna tésztát darabolta, másik a fehéret, a harmadik személy pedig összerakta, megsodorta és a kudlufsütőbe helyezte. A megfont kalácsokat abrosszal leterített padokon tárolták a sütésig. Régen lisztezett sütőlapátra tették a tojássárgájával megkent kúcsoskalácsot, szépen megigazították „megadták a formáját", s lecsúsztatták a sütőlapátról a kemence talajára. Egy lisztezte és rakta a sütőlapátra, a másik asszony, a legügyesebb, csak döfölte be a kemencébe. Ujabban már tepsibe helyezik a kúcsoskalácsokat, s így vetik be a kemencébe. (44—45. ábra) Mivel elég vékony a tészta, hamar sült, csak kevés időre kellett feltenni a kemence előtét. Mikor kiszedték a megsülteket, a kemence másik felén már rakták is be a következő adagot. Kiszedés után cukrosvízzel kenték meg a tetejét és alját, hogy jó édes legyen. (34. ábra) Kenyeret szintén két nappal a lakodalom előtt sütöttek. Általában 10—12 darabot, tehát két kemencére valót. Itt is két asszony dagasztott egyszerre, szakajtotta és vetette be a kemencébe. A különböző kalácsok fonásmódja, formája, funkciója és díszítése. Kulcsoskalács, kúcsoskalács, kócsos vagy kúcsos. Fonásmód szerint két formája van, mindkettő kerek. Az egyszerűbb, csak egy faluban, Kőhídgyarmaton ismert: három ágból, hajfonatszerűen font kalácsot karikára hajtanak úgy, hogy a közepén lyuk maradjon, mert így tudják a borosüvegre vagy kulacsra húzni.

70 A másik formáját, mely mindegyik faluban ismert, kilenc ágból készítik. Két párhuzamosan lefektetett ágra másik kettőt helyeznek, az előzőekre merőlegesen, s ahol a négy ág összeér, egyet csavarnak rajta. Ezután mind a négy oldalon egy-egy szálat keresztbe tesznek, ovális alakban összefogják, hogy a szálak összekapcsolódjanak. A kilencedik, a legnagyobb szállal körbekerítik úgy, hogy a négy oválisán lefektetett szálakhoz hozzákapcsolják.

71 (43. ábra) A kulcsoskalácsot, attól függően, hogy a lakodalomban ki kapja, milyen funkciót tölt be a lakodalom menetében, többféleképpen díszíthetik.

72 (47. ábra) A díszített kulcsosokat a többinél nagyobb méretűre fonták. A díszeket keményebbre gyúrt tésztából készítették, hogy formájukat megtartsák. A rózsás kúcsos, cifra kúcsos vagy virágos kúcsos minden egyes összefonásához egy-egy rózsát tettek. A rózsa: kb. 2 X 8 cm-es darabokra, csíkokra elnyújtották a tésztát, szélét bevagdosták, összecsavarták, alját összefogták. A bevagdosott teteje szétnyílt, mint egy rózsa. A papnak vittek ilyen kulcsost, valamint a vőfély kulacsára húzták. Rózsa helyett tésztából font madarakat is tehettek a kalács tetejére: egyet vagy kettőt helyeztek a közepébe. Bényben a komáknak készítettek egy vastagabb ágból font, rózsával díszített kulcsost, a komakúcsost, amit az esküvő előtt küldtek el a komáknak. Kisújfaluban, Köbölkúton és Muzslán kontyoláskor a menyasszony azzal a nagyméretű cifrakúcsossal kínálja meg a vendégeket, amit a rokonai vittek éjfélkor a vőlegényes házhoz. Tetején tésztából készítve két baba vagy galamb, a szélén rózsák. 70. A lakodalmi kalácsok ilyen fonásmódját lásd: Dömötör Sándor 1959. 170-171. 11. Nóvák József 1913. 47. Van, amikor 12 szálból fonják a kulcsost. Az egész fonott részt nem egy, hanem négy szállal kerítik körbe ilyenkor. Ezzel már nem találkoztam gyűjtésem során. 72. Nóvák József 1913. 47. Tanulmányában többféle fonásmódot is említ. Gyűjtéseim során ilyennel nem találkoztam. Csak a díszítés lehet változó a kulcsosokon. 249