Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

A kőzetféleségek a következőképpen oszlanak meg: a Síkhegy, a Cigléd, és az Álmagyar homokos mészkőből állnak, mely ősmaradványokat tartalmaz. A többi hegy általában iszap- és kőporüledékes. Említést érdemel a város keleti oldalán levő darázskőüledék (forrásvízi mészkő). Ez képezi a vár északi oldalával szemközt levő Tetemvár nevű domb falmeredekségű nyugati oldalát. A víz által összehordott növény töredékekből áll.

2 6 Egertől északkeletre fekszik a szőllőskei erdő. Az erdőtől délnyugatra fekvő szőlőhegyek közül az első Afrika, ezt követik a Mészhegy, Nyerges, Vidra, Nádas és Síkhegy. Ezektől nyugatra, a városhoz közelebb helyezkednek el a Felső-Galagonyás, Birka, Bajusz és a Ciglédi szőlőhegyek. A Cigléd oldala mellett észak-déli irányban fekszik a Vécseivölgy. A völgytől délkeleti irányban a város fölött van az Álmagyar nevű domb, melynek egyik kiugrását foglalja el a vár. Az Álmagyar alatt húzódnak a Kőporos, Tihamér és a Marinka. A patak jobb oldalán az egri határ nyugati felének északnyugati részében fekszenek a Kecskedellés, Ráchegy és a Szarkás. Ettől délnyugatra a város mellett emelkedik a Hajdúhegy, melytől délre a Nagy- és Kiskocs, Nyúzó, Agárdi, Lőrincvár, Rózsás, Paphegy, Gyilkos és Kolompos vannak. Ezektől keletre találhatók a Nagygalagonyás és a Maklány szőlőhegyek. A Ráchegy délkeleti oldala alatt húzódik el a Szalavölgy, délnyugati oldala alatt a Töviskesvölgy. A Hajdúhegy és az Agárdi-hegy között van a Koháry-völgy. Ennek folytatásai a Szépasszony völgy és a Farkasvölgy. A Nyúzó és a Rózsás hegyek alatt fekszik a Hideg-völgy, melyet a Laskó-patak szel ketté.

2 7 A szőlő tenyészideje alatt meghatározott tartamú napsütést és melegmennyiséget igényel, hogy termése beérjen és életritmusa zavartalan legyen. A nedvkeringés megindulásához 7 -8 °C-os hőmérsékletre van szükség gyökérmagasságban. A rügyek fakadása 10— 13 °C-nál kezdődik meg. Jó minőségű bor ott terem, ahol a középhőmérséklet virágzás idején átlagosan 15 °C, a nyári legmelegebb hónapokban 19 és bogyóérés idején 16— 17 °C körül van.

28 A vegetációs időszakban (április—szeptember) az egri borvidék átlagos hőmérséklete eléri a +17 °C-ot 3000 °C feletti aktív hőösszeggel. A napfényes órák száma az adott időszakban 1417 óra.

29 Ehhez járulnak a kedvező lejtési viszonyok, melyek fokozzák a napsütés hatását. A környező dombok enyhe déli lejtésűek. A szőlő tipikusan mediterrán növény. Csapadékigénye ott 6 800 mm, nálunk kevesebbel is beéri. Csak az nem közömbös, hogy milyen a csapadék évi eloszlása? Eger csapadékmennyisége évente átlagosan 589 mm. Ez a mennyiség elegendő, de az évi ingadozás kétségessé teszi a terméseredményt.

30 A szőlő a csapadékkal szemben a legérzékenyebb a virágzás kezdetétől az érés kezdetéig. (Május, június, július.)

3 ' Nálunk a csapadék eloszlása nem mondható optimálisnak, mert nyáron gyakori a szárazság.

32 Átéli félévben (október—március) 238 mm csapadék hullik, nyáron (április—szeptember) 351 mm. A szőlőtermelés szempontjából előnyösebb lenne a fordított megoszlás.

33 A XIX. század folyamán a filoxéravészt megelőzően a következő fajtákat termelték az egri szőlőhegyeken. Fekete, vagy sötétkék fürtű szőlők: Jó minőségűek: budai nagy fürtű szőlő, fekete frankos, fekete juhfark, fekete kadarka, fekete muskatal, fekete törökszőlő, hárslevelű szőlő, ingaly, lúdtalpú szőlő, Szent Jakab szőleje, török góhér sógora. Gyengébb minősé26. Mártonffy Károly 1854. 28. ll.Mártonffy Károly 1854. 29-30. 28. Prohászka Ferenc 1973. 21. 29. Kleb Béla 1978. 29. 30. Zétényi Endre 1956. 541 -542. 31. Zétényi Endre 1956. 543-544. 32. Novotta István 1969. 27. 33. Zétényi Endre 1956. 543. 152