Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

Löffler Erzsébet ADATOK AZ EGRI FILOXÉRAVÉSZ TÖRTÉNETÉHEZ Az Egerben kialakult szőlőmonokultúra történetével már több kutató foglalkozott. Jelentős tanulmányok és részmunkák jelentek meg ebben a témában, köztük az egyik legfigyelemre méltóbb Kleb Béla munkája (Eger múltja a jelenben). A könyv az egri pincék geológiai kutatásának, keletkezési körülményeik vizsgálatának eredményeként jött létre. Ezzel összefüggésben vizsgálja meg a szőlőművelés történetét is. E munkából is kitűnik azonban, hogy az egri szőlőtermelésnek vannak még feltáratlan korszakai. Ezek közé tartozik az a néhány év, amikor a filoxéra teljesen elpusztította a város határában levő szőlőket. Ha a szőlőművelés csaknem ezeréves folyamatát vizsgáljuk, 3-^1 év igen rövid idő. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy nagy jelentőségű változást hozott. A város gazdasági életében csaknem akkora megrázkódtatást jelentett, mint korábban a 91 éves török uralom. A társadalomra gyakorolt hatása is felmérhetetlenül nagy volt. Több híres borvidékünk esetében megvizsgálták már ezt a kérdést, érdekes módon azonban azok a szerzők, akik az egri szőlőművelés történetével, vagy annak egy-egy szakaszával foglalkoztak, általában csak néhány, jobbára Szederkényi Nándortól idézett mondat erejéig szenteltek figyelmet ennek az időszaknak. Ez a közlemény kiindulópontja lehet a még részletesebb, további adatokat feltáró kutatásoknak. Forrásként a korabeli sajtóból nyert információkat használtam fel. Több kérdés vár még tisztázásra. Ezek között is legfontosabb a filoxéravész társadalmi hatásának részletes vizsgálata, valamint a rekonstrukció végrehajtása, ezek további kutatások tárgyát képezik. A filoxéra elterjedése A XIX. század második felében az európai, majd a magyar borvidékeken is megjelent egy új kártevő, a filoxéra, amely sok millió embert fosztott meg munkalehetőségétől, illetve megélhetési forrásától. A csapás súlyosságát fokozta, hogy kezdetben nem ismerték a védekezés lehetőségeit, sőt a pusztulások okának felismeréséig is hosszú idő telt el. A filoxéra az amerikai szőlőfajok ősi parazitája, de ott a természetes szelekció folytán csak azok a fajok maradtak meg, melyek a kártevő pusztításának ellen tudtak állni.

1 A rovar elein e csak Észak-Amerikában volt honos, de onnan 1860 táján szőlővesszőkkel behurcolták Európába is. Itteni jelenlétét eleinte nem is vették észre. 1868-ban fedezték fel, hogy a dél-franciaországi szőlők pusztulását egy filoxérafaj okozza. Francia felfedezője, Planchon a Phylloxera vastatrix névvel jelölte. A vész gyorsan terjedt Francia1. Feyér Piroska 1970. 91. 10* 147