Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Molnár József: A gyöngyösi Mátra Múzeum céhpecsétnyomói

7. A Mátra Múzeum gyűjteményében található egy nem gyöngyösi asztalos-lakatospecsétnyomó is (8. kép). A pecsétnyomó rézből készült, kerek, 3,2 cm átmérőjű, 3 mm vastag, 6 cm magas. Nyele gömbölyű, a pecsét felé eső részén egy gyűrűvel tagolt. A pecséten körbe a következő felirat van: „SIGIL DER. TISCHLER. UND. SCHLOSSER. IN. M. KREUTZ." A feliraton belül levél díszszerszámokat fog közre, alul egy gyalu, felette két keresztbe vetett kulcs, felette egy asztaloskörző, ezen belül egy kuglibábu van. A kuglibábu szerint az asztalosok közé tartoztak a faesztergályosok is. A pecsét a XIX. század első felében készülhetett és valamelyik vándor asztaloslegény hozhatta magával és hagyta Gyöngyösön.

28 Az előbbiekben ismertetett pecsétnyomók csak töredékei a Gyöngyösön használt céhpecséteknek. Századokon át Gyöngyös sokat szenvedett a tüzektől, ilyenkor sokszor elpusztultak és újat készítettek. A pecsétek készítőit nem ismerjük, de ha összehasonlítjuk valamennyit, a legszebb a legrégibb a szabóké 1616-ból, míg a XIX. században készültek sokkal silányabb készítésűek. Az 1614-ből származót nagyon ügyes ötvös készítette, magas színvonalú művészi munka, míg a későbbiekre már jóval kevesebb gondot fordítottak. A pecsétek közül egy ezüstből (a szabóké), 6 pedig rézből készült. Időbeli megosztásuk a következő: 1 db XVII. századi (szabóké, 1614), 1 db XVIII. századi (szűcsöké, 1790), és 5 db a XIX. századból való; a század első felében 2 készült (a magyar tímároké és az idegen), míg a század második felében 3 db (a 2 molnár, illetve a szabó ipartársulaté). A molnárcéh két pecsétnyomóját tekintve biztosra vehetjük, hogy több céh is rendelkezett kis és nagy pecséttel. A kicsit kisebb kevésbé jelentős iratokon használhatták, míg a fontosabb okmányokra a nagyobbat ütötték. A pecsétek formáját tekintve, mind kerek, a nyomófelületük 2,8 cm és 3,6 cm között váltakozik, míg a magasságuk 2,2 és 11 cm között mozog. Kettőnek megvan a fanyele (a molnároké). A pecsétek túlnyomórészt a mesterségek jellegzetes szerszámait és készítményeit ábrázolják (7-ből 6-on ez szerepel). Nagyon érdekes, hogy alegrégebbin,az 1614-es szabókén a három mesterségre utaló (szabó-szűrszabó, posztós, szűcs) szerszámokon kívül megtalálhatjuk a keresztre feszített Krisztust is. Ez Gyöngyös lakossága, illetve a céh tagjainak vallásosságára utal és az előbbi évszázadokra nyúlik vissza. A céhek a középkor vallásosságát tekintve szorosan kötődtek egy-egy templomi oltárhoz. A Szent Bertalan (Nagy) templom oldalához építette a XV. században a szabócéh a Szent Anna kápolnát (a gótikus kapu töredéke ma is látható a templom északi oldalán),

29 a tímárok oltára 1560-ból való.

30 A gyöngyösiek vallásossága a ferences szerzetesek ittlétével magyarázható, mert a török megszállás idején csak a gyöngyösi és a szegedi kolostort tűrte meg a török. A gyöngyösi rendház a XVI. század folyamán a rend anyaházává lett.

3 ' Ezért volt a katolicizmus erős Gyöngyösön. A vallási nézeteltérések (a katolikusok, protestánsok közti ellentétek) nem kímélték a céhek tagjait sem. A szabók és a szűcsök céhével történt meg az, hogy midőn a református céhtagok törölték alapszabályaikból a katolikus istentiszteletre vonatkozó kötelező szabályokat, ezért eltiltották őket iparuk gyakorlásától.

32 28. M.M.T.L. 81.59.1. 29. DezsériBachó László 1943. 105. 30.Rázus József 1928. 38. 31. Soltész Zoltánné 1968. 132. 32. DezsériBachó László 1941. 137. 144