Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Molnár József: A gyöngyösi Mátra Múzeum céhpecsétnyomói

3. kép. A gyöngyösi Szabó Ipartársulat pecsétje 4. kép. A gyöngyösi szűcscéh pecsétje 2. A Szabó Ipartársulat pecsétnyomója sárgarézből készült, kerek, 3,5 cm átméretű, jr mm vastag (3. kép). Fanyele hiányzik, magassága 4,5 cm. A díszítő körön belül a következő körirat olvasható: „A GYÖNGYÖSI SZABÓ IPAR TÁRSULAT PECSÉTJE." A köriraton belül a koronás magyar címert virágdísz keretezi.

2 x A készítés éve nem szerepel rajta, de a Szabó Társulat irataiból megállapítható, hogy 1873-ban készült.

2 2 3.A szücscéh pecsétjének anyaga sárgaréz, kerek, 3 cm átmérőjű, nyelével együtt 4 cm hosszú (4. kép). A nyele négyszögletes, a vége kiszélesedik. Vasra erősített rézlapba vésett nyomófelülete 3 mm vastag. Felirata körben fut: „SIGIL: CETUS: BELIONUM. GYÖNGYÖSIEN. 1790." A szöveg szavai között választóként csillag szerepel. A feliratot kívül és belül is pontokból kialakított kör keretezi. Belsejében kaszapadon két karcsú oroszlán áll, egyik lábukkal kifeszített, szépen kidolgozott bőrt tartanak, míg másik lábukkal porolópálcát.

2 3 A kaszaszék, mint a szűcsmesterség egyik legfontosabb munkaeszköze a magyarországi szücscéhj el vények kedvelt motívuma. A pecsét érdekessége, hogy ez a kaszaszék kettős, dupla, azaz két ,,kasza" van rajta, egymással szemben. Ilyen dupla kaszaszék-ábrázolás tudomásunk szerint egyedülálló a magyarországi szűcscéhjelvényeken. 4. A gyöngyösi magyar tímárcéh pecsétje (5. kép) sárgaréz, csak a fejrésze van meg, nyele letörött, 1,3 cm magas, kerek, 3,3 cm átmérőjű, 3 mm vastag. A keretezővonalon belül körbefutó felirat: „GYÖNGYÖSI MAGYAR TÍMÁR CHE." Ezen belül az 1822-es évszámot, a készítés évét találjuk. (Előbb már említettük, hogy a céh 1821-ben kapta szabályzatát.) Tímárszerszámok töltik ki a pecsétmezőt: két keresztbe rakott, enyhén hajlított színelő (húsoló kés) között tímárfaragó kés (bőrgyalu) és egy görbe tímárkés.

24 A tímárszerszámok között indadísz van. A felirat - magyar tímár — feltételezi azt, hogy más tímár — pl. német — is lehetett a városban már a XIX. század elején is. 1857-ben tudunk német tímárokról Gyöngyösön.

2 s 21. M.M.T.L. 81.55.3. 22. „Az Érdemes Szabó Társulat 873-ik április hó 23-ik naptól az 1874-ik év április hó 29-ik napig bezárólag számadása" 5. oldalon a következő' tétel van: „a társulati pecsétnyomóért 3 Ft máj. 24." - Kiadások rovat. A Szabó céh iratai között (nem leltározott). 23. M.M.T.L. 81.56.1. 24. M.M.T.L. 81.61.1. 25. Homer István 1863. 48. 142