Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dr. Matuz Edit: Felsőtárkány–Várhegy neolitikus telepe

D. Matuz Edit FELSÖTÁRKÁNY-VÁRHEGY NEOLITIKUS TELEPE Párducz Mihály emlékének Egertől ÉK-re, 7 km-re, Felsőtárkány község (Heves megye, egri járás) délkeleti határában található a Bükk hegység egyik igen magas pontja, a 668 m magas Várhegy (l.kép). Nehezen megközelíthető, felszíne egyenetlen, legnagyobb részét erdő borítja (2. kép). Az ÉK-DNy-i irányú plató hosszúsága kb. 400 m, két csúcsa van, keskenyebbik részénél csak 8—10 m széles, DNy-i szélesebb fele védettebb, alkalmasabb a megtelepedésre. Az ÉNy-i oldalán húzódó meredek hegyoldal kihasználásával létrehozott erődítések nyomai ma is láthatóak (3. kép). E terület több korszak: a középső neolitikum, a késő bronzkor és a X1I-XIV. század emberének emlékeit őrzi.

1 Felsőtárkány-Várhegy (Tárkány—Várhegy) neve régóta ismert a régmúlt emlékei iránt érdeklődők, a gyűjtők körében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Régészeti Szakosztályának 1868-ban Egerben tartott ülésén Rómer Flóris egy Nógrád határában levő földvárról szóló előadásán Udvardy Géza felszólalásában felhívta a figyelmet a Tárkány feletti Várhegy földvárára, egy úgynevezett „Pogányvárra".

2 A területről többször kerültek szórványleletek különböző gyűjteményekbe. Bronzkori eszközök, „vastag fűzőtűk"

3 , egy pár lándzsa

4

, obszidiánok és kova nyílhegyek

s Ipolyi Arnold gyűjteményét gazdagították. „Bronz tekercsek, üres lemeznásfák, hornyolt karperecek, lándzsahegyek és gyilkok" a Plank-gyűjreménybe kerültek.

6 Több recézett bronz karperecet,

7 késő bronzkori cseréptöredéket

8 ismerünk Felsőtárkányról. Bartalos Gyula Heves vármegyei monográfiája a tarkányi vár közepén levő néhány méteres üregről (kút?), sziklába vágott, sáncokkal megerősített ősi erődítményről, a mésszel való kőépítés nyomairól és itt talált szórványleletekről szól. Feltételez egy „kőgyepű védelmi vonalat", aminek fontos láncszemei lelőhelyünk mellett Nagy-Eged és Eger-Kiseged őskori leletekkel jellemzett együttesei.

9 Ezután hosszú ideig nincs híradásunk a területről, míg az ötvenes évektől újra meginduló régészeti kutatások fel nem fedezték. Galván Károly egri régész és Holló Géza 1954-ben leírta és lefotózta a várfal maradványait.

1 ° A feltárások menetét Chikán Zoltán kisebb leletmentése nyitotta meg 1959-ben.

11 Ambrus Adrienn segítségével elkészítette a 1. Párducz Mihály 1970. 100-102 2. Rómer Flóris 1869. 10., Szabó János Győző 1969. 37. 3. Rómer Flóris 1866. 33., 46. ábra 4. Ipolyi Arnold 1866. 6., 2. jegyzet 5. Rómer Flóris 1869. 126.; MNM Adattár 301/1876.1. 6. Rómer Flóris 1868. 77. l.Ortvay Tivadar 1874. 241.; Ortvay 1876. 99.; Hampel 1892. 4L, XLIII/4. kép; MNM ltsz.: 1874.136. 8. Dobó István Vármúzeum ltsz.: 56.393.1., 9. Bartalos Gyula 1909. 435-436., „kőgyepű védelmi vonal" elmélete: 439-440. 10. Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattár: 7., 9. 11. Chikán Zoltán 1961. 29-33.; MNM Adattár: V.1960/190, felmérési rajz 1959-60. 13