Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Petercsák Tivadar: A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon

termékeket írja le.

22 Zupkó Béla a cserépváraljaiak XIX. századi erdőgazdálkodásáról közöl kéziratos forrásanyagot.

23 Molnár Balázs az erdei méhkeresés és mézzsákmányolás hagyományos formáit gyűjtötte össze Domaházán.

24 A Bükk hegység paraszti mészégetését Bakó Ferenc dolgozta fel példamutatóan több tanulmányában.

2 5 A bükki szlovák meszesek alföldi kereskedelmi kapcsolatait Viga Gyula közléséből ismerjük.

26 A többi erdei iparág közül a mályinkai szénégetést, a cserépfalui díszes fafaragást és a Hór-völgy mészégetését Lajos Árpád dolgozatai ismertetik.

27 LegújabbanPetercsák Tivadar készített tanulmányt a répáshutai fafeldolgozásról, mészégetésről és szénégetésrői,

2 8 s ugyanerről közöl adatokat Orliczki Károly.

29 Az erdő termékeinek, a fának és a kőnek a paraszti építkezésben való felhasználását, illetve a bükki barlanglakások építésének módját a történeti és recens anyag felhasználásával Bakó Ferenc dolgozta fel.

30 Lénán Andor XVIII. századi adatokat közöl az egri érseki uradalom számára rendelt tetőfedő anyagok — fazsindely és kőzsindely (pala) — Eger környéki előállításáról.

3 x A keleti palócok erdei állattartásához Paládi-Kovács Attila munkájában találunk adatokat.

32 Szabadfalvi József a Bükkben és a Csereháton végzett gyűjtései alapján dolgozta fel az északkelet-magyarországi hegyvidéken szokásos juhmakkoItatást.

33 Az erdőhöz kapcsolódó diósgyőri hiedelmekről Mádai Gyula közöl adatokat.

34 A csereháti dombvidék paraszti mészégetését Kratkóczi Ferenc írja le,

3s az Abod községben alkalmazott vadfogási módokat pedig Varga János közli.

3 6 Meglepő, hogy az erdőkben ugyancsak gazdag Mátra erdészeti etnográfiájáról Fülöp Lajos rövid összefoglalásán

37 kívül csak K. Csilléry Klárának a szuhahutai ácsolt láda készítéséről

38 megjelent és Hoffmann Tamásnak az istenmezejei irtásmódokat is érintő tanulmányára

39 hivatkozhatunk. Manga János a Cserhát, a Karancs és a Mátra közötti területről közöl az erdő hasznosítására és a sertésmakkoltatásra vonatkozó adatokat.

4 ° A Börzsöny-hegység ősfoglalkozásairól és a fafaragásról Gönyey Sándornak már az 1930-as, 40-es években jelentek meg tanulmányai.

41 Fényes Dezső a nógrádi erdei méhkeresést,

42 E. Fehér Julianna Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodását 22. TAKÁCS András 1970. 190-223. 23. ZUPKÓ Béla 1972. 140-148. 24. MOLNÁR Balázs 1957. 483-490. 25. BAKÓ Ferenc 1951. 283-330., BAKÓ Ferenc 1963. 297-315., BAKÓ Ferenc 1968Ű. 267287., BAKÓ Ferenc 1968b. 67-91. 26. VIGA Gyula 1980. 252-257. 27. LAJOS Árpád 1956. 21-30., LAJOS Árpád 1958. 29-34., LAJOS Árpád 1963. 103-135. 28. PETERCSÁK Tivadar sajtó alatt 29. ORLICZKI Károly 1980. 37-41. 30. BAKÓ Ferenc 1969. 257-309., BAKÓ Ferenc 1970-71. 325-431., BAKÓ Ferenc 1977A 143-154., BAKÓ Ferenc 1977b. 31. LÉNÁRT Andor sajtó alatt 32. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965. 33. SZABADFALVI József 1963. 131-143. 34. MÁDAI Gyula 1965Ô. 362-378. 35. KRATKÓCZI Ferenc 1970. 223-234. 36. VARGA János 1968. 5-13. 37. FÜLÖP Lajos 1978. 75-89. 38. KIRÁLYNÉ CSILLÉRY Klára 1951. 231-284., K. CSILLÉRY Klára 1955. 314-316. 39. HOFFMANN Tamás 1956. 536-561. 40. MANGA János 1979. 63-103. 41. GÖNYEY Sándor 1935. 97-99., GÖNYEY Sándor 1940. 228-235. 42. FÉNYES Dezső 1934. 104-105. 377