Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.
tették és használták. Párhuzamaik megtalálhatók az e munkában idézett lelőhelyeken kívül az ország más területein és Szlovákiában is. 19 összefoglalásként a következő kép alakul ki előttünk — ha ma még csak vázlatosan is — az egri várban feltárt Árpád-kori településről, figyelembe véve a vár más területein végzett munka során nyert megfigyeléseket is. Az Eger-patak völgyében a X. században több kisebb település volt a feltárt temetők, sírok tanulsága szerint. Ez a településcsoport a X. század 2. felére, végére — északi irányba terjeszkedve — elérte a patak fölé magasodó hegy alját. E település a ma is élő Álmagyar elnevezés alapján feltehetően a Megyer nevet viselhette. 20 Temetője a falu felett, a hegyen, a várban feltárt középkori székesegyház és környéke területén helyezkedett el. Nagyon valószínű, hogy a Géza fejedelem korában megindult térítés - mint fejedelmi birtokot — elérte az Eger-völgyi falvakat, ahol a püspökség alapítása idején (1000—1009) már jelentős számú keresztény élt. Ebben véljük megtalálni az egri püspökség helyét kiválasztó két fontos okot — nem kizárva más indítékokat sem —, a fejedelmi-királyi birtoklást („birtokközpont") és jelentős számú keresztény lakosság itt létét. A püspökség alapításakor tett királyi birtokadományok közé tartozott az Egri-völgy területe is, falvaival együtt. Ezek közül Magyar (Megyer) esett a püspökség központjához legközelebb, a hegy aljában. A feltárások során tett megfigyelésekből az is egyértelműen megállapítható, hogy az első térítés, vagy a püspökség alapításakor épített első templom a hegy „legkiemelkedőbb" pontján lévő temetőben épült fel. Ezt a halotti kultusz egyik keresztény megnyilvánulási módjaként értékelhetjük. ( Ilyen példát az ország más területéről is ismerünk. 2 * A fentiekből egyenesen következik, hogy ez a legközelebb eső falu látta el a püspökség mindennapjaihoz tartozó legközvetlenebb szolgáltatásokat (élelem elkészítése, kenyér sütése, edények készítése, napi fuvarozás stb.) 2 2 Ez a feladat viszont szükségessé tette a falu kézművesekkel történő megerősítését, műhelyek építését, amely a várhegy déli lejtőjének beépítéséhez vezetett. A leletanyag vizsgálata szerint ez a folyamat a XIII. század 2. feléig, a tatárjárás idején elpusztult székesegyház újjáépítéséig, illetve az első kővár felépítéséig tarthatott. Ez időben a kezdetben csak a hegy lábánál települt falu két egységé (Álmagyar és Felmagyar) alakulhatott. A tatárjárás idején megfogyott számú népesség és a felépült vár védelmi szempontjai nyomán már csak Álmagyar élt tovább és fejlődött a XIV—XV. században. (A vári település nevének meghatározására tett kísérletet támogatja az Egerrel szomszédos Felnémet falu léte is, ahol viszont az Alnémet név enyészett el.) így tudtuk vázlatosan összefoglalni az egri várban feltárt Árpád-kori településre vonatkozó ismereteinket. Tettük ezt abban a reményben, hogy a még hátra lévő szelvények, a vár más részein feltárt maradványok és leletek értékelése segít majd bennünket a most felvázolt kép bővítésére, a már elmondottak megerősítésére. 2 3 19. PARÁDI 1963. 205-251. és 1. kép 1., 3. ábra (E két edény formája, díszítése és lelőhelye alapján jó összehasonlításul szolgál a várban feltárt kerámia XI. századi darabjainak meghatározásához. A kisméretű „tömzsi" edényekhez hasonlóak a IV. szelvény szárítóhelyiségében találtak között is vannak. Korukat az azokban talált pénzek alapján 1063-1116 közé tették. Az 1. számú Jászberény-Borsóhalom, a 3. számú az Egerrel határos Andornaktálya lelőhelyen került elő.) - PARÁDI 1967. 20-38. - BUDINSY-KRICKA 1970. Tab. II. 4-7. - CHROPOVSKY 1962. obr. 21-23. - HABOVSTIAK 1961. obr. 6., 12-14. - (E helyen köszönöm meg lektoromnak, SZŐKE Béla Miklósnak értékes tanácsait.) 20. GYÖRFFY 1959. - KOVÁCS 1970. 40. - KOZÁK 1980. 157-182. - NAGY 1969. - SZABÓ 1964. 105-139; 1970. 30-38. 21. A zalaszántói rk. templom feltárásakor a legkorábbi építkezéshez tartozó félköríves szentély alatt egy ezüst huzalból készült S-végű hajkarikás mellékletű sírt találtunk. 22. HOLUB 1943. (Az 1524-es urbárium szerint Deáki falu szolgáltatásként cserépedényeket küldött a veszprémi püspök sümegi várába.) 23. A rajzokat KOZÁK István és KOZÁK Tamás, az edényekről készített felvételeket LÓNYAI György né készítette. Az ásatásról készített felvételek a szerző munkái.
