Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.

Északi végében egy vékony sávban mintegy 10 cm-rel magasabban jelentkezett az égésnyomokat őrző réteg. A „ház" keleti széle közelében egy azzal csaknem párhuzamos helyzetű égett „gerenda" maradványa feküdt. Ettől kissé nyugatra hasonló helyzetű égett famaradványokat tártunk fel nagyobb felületen. A két maradvány között dél felől egy vasabroncs, egy vaspánt és egy vasfúró került elő (14—15. kép).

5 E sáv északi részében két kisebb edényt tártunk fel, amelyek közül az egyik csaknem teljesen ép volt (16. kép). A nagyobb felületen feltárt égett famaradványok közepe táján — részben azoktól fedett helyzetben — további, nagyobb méretű edények jelentős töredékei kerültek elő az alsó szinten (17—19. kép). Ezektől kissé délre — ép állapotban — egy szokatlan formájú, egyfülű, „köcsög alakú" edényt tártunk fel (20. kép). A ház 6 m körüli hossza, a jelentős méretű égett famaradvány alapján feltételezhető tetőszerkezete és az ott talált gazdag edény- és fémlelet arra utal, hogy az Árpád-kori település egyik jelentősebb építményének maradványai kerültek elő a III—IV. szelvényben. E feltevést megerősítették a további feltárás eredményei is.

6 A házmaradványtól keletre helyezkedett el a várfal megerősítéshez készített 4. akna. Az északi és keleti faláról készített metszetrajzok világosan mutatják a várfal gyenge alapozását, az ahhoz csatlakozó bolygatott- és az alatta elhelyezkedő barnássárga, kőporos, „darázsköves" bolygatatlan réteget. (A várfalhoz csatlakozó felső réteg és a bolygatatlan talaj között helyezkedik el az Árpád-kori település barna és fekete égés5. A négyszögletes szárú, felső végén derékszögben kissé behajló végű vasfúró hossza 26,7 cm. 6. A „C" jelzésű házban feltárt edények leírása: a) V. 80.1.1. Kisméretű, alacsony, eró'sen kihajló szájperemmel, barnásszürkére égetett Árpádkori edény, a válltól a fenékig körbefutó „rádlis" díszítéssel, fenékbélyeg nyomaival. Magassága: 8,1 cm. Száj átm.: 10 cm. Fenék átm.: 8,3 cm. (16. kép). b) V. 80.2.1. Kis méretű, alacsony, eró'sen kihajló szájperemmel, barnásszürkére égetett agyagból készített Árpád-kori edény, a vállnál körbefutó „tűzdelt"-, lejjebb körbefutó vonaldíszítéssel, kereszt formájú fenékbélyeggel. Magassága: 10 cm. Száj átm.: 10,2 cm. Fenék átm.: 8 cm. (19. kép). c) . V. 80.2.2. A fentieknél nagyobb, sötétszürke-barnás színűre égetett, szűk szájnyílású, enyhén kihajló szájperemű, füles Árpád-kori edény, amely a derékig kúposán bővül, majd onnan lefelé szűkül, fent körbefutó hullámvonal-, lent körbefutó vonaldíszítéssel, kereszt formájú fenékbélyeggel. Magassága: 17,4 cm. Száj átm.: 7 cm. Fenék átm.: 9 cm. (20. kép). d) V. 80.2.3. Kisméretű, sötétszürke-barnás színűre égetett Árpád-kori edény, eró'sen kihajló száj peremmel, alatta és a váll közelében egy-egy körbefutó hullámvonal díszítéssel, kereszt alakú fenékbélyeggel. Magassága: 12,4 cm. Száj átm.: 10,8 cm. Fenék átm.: 8,2 cm. (18. kép). e) V. 80.2.4. Nagyméretű, sötétszürke-barnás anyagú Árpád-kori edény, erősen kihajló szájperemmel, alatta ritkán „tűzdelt"-, válltól a derékig sűrű és sekély körbefutó vonaldíszítéssel. Magassága: 18,4 cm. Száj átm.: 14,5-15 cm. Fenék átm.: 12-12,5 cm. (17. kép). f) V. 80.2.5. Kisméretű, sötétszürke-barna színűre égetett anyagú Árpád-kori edény, eró'sen kihajló száj peremmel, a vállnál körbefutó vonaldíszítéssel, amely csaknem az edény aljáig tart, kettős kereszt alakú fenékbélyeggel. Magassága: 12 cm. Száj átm.: 11 cm. Fenék átm.: 10 cm. 78