Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Petercsák Tivadar: A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon

(nyolcadtelek) után járt az erdőjog.

64 Bükkzsércen az erdőjogot illetőségnek vagy páskomnak is hívták. A földnélküliek itt is házuk után kaptak egy illetőséget, a gazdák pedig földjük nagysága alapján.

65 A századfordulón megalkotott erdőrendtartásokban az egyes közbirtokosságok magyar holdban vagy négyszögölben állapították meg az egy jogra jutó erdő területét: pl. az Ipoly-völgyben Letkésen 1294 négyszögöl.

66 A gyerekek a jogot a földdel együtt örökölték, de századunkban idővel különvált az erdőjog, amit szabadon adhattak, vehettek. Az Ipoly-völgy falvaiban ez már a tagosítástól kezdve jellemző, a Bükk hegységben a századforduló évtizedeitől általános,

6 7 a többi területen viszont további kutatásoknak kell tisztázni, hogy mikor vált el az erdőjog a szántóföldtől. Több helyről vannak a közbirtokosságok szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó adataink.

6 8 A szervezet vezetőségének meghatározott feladatkörű tisztségviselői voltak: elnök, pénztáros, jegyző, erdőgazda, választmányi tagok vagy hegy hitesek. A tisztségekre a közgyűlés választotta a személyeket esetenként a vagyon, illetve erdőjog mennyisége (elnök), más esetben (jegyző) rátermettség alapján. A birtokosságok rendszerint közös vagyonnal rendelkeztek és alkalmazottakat is szerződtettek (erdőkerülő, mezőőr, csősz, pásztorok). A közbirtokosságok működésének további ismertetése nem célja e tanulmánynak. Ki kell viszont emelnünk a közös erdőből származó legfontosabb és rendszeres haszon, a fa szétosztásáról eddig ismert adatokat. A faelosztás a múlt század végétől az 1970-es évekig különböző formákban történt Eredetileg a jog arányában erdőrészt kaptak a tagok, majd a lábon megjelölt fákat, amit maguk termeltek ki, legújabban pedig a bérmunkásokkal kitermeltetett és egyenlő nagyságú rakásokba halmozott fát osztanak.

69 Konkrétan nem ismerjük az egyes fázisok időpontjait, csak sejtjük, hogy a századforduló évtizedeiben többfelé általános volt az erdőosztás gyakorlata, a kitermeltetett fa juttatása pedig a legutóbbi évtizedekre jellemző. Észak-Magyarországon Bükkzsércről rendelkezünk az erdőosztás módjára vonatkozó leírással. Itt nyolc páskom alkotott egy parcellát.

10 Először a parcellákat osztották szét, majd azon belül a tagok joguk arányában maguk sorsolták ki a kisebb egységeket. Mind a terület, mind a lábon álló vagy kivágott fa elosztása területünkön egységes módon, az ún. nyílhúzás során történt. Ez az ősi elosztási mód a földközösségi határhasználatnak szinte napjainkig élő maradványa. Ennek részletes és alapos vizsgálata a legarchaikusabb formákat hozhatja a felszínre. A nyíl kifejezés arra utal, hogy a földközösségi határhasználat idején a határrészeket nyilak segítségével osztották fel. A közbirtokossági gyakorlatban ilyennel már nem találkozunk, hiszen a birtokossági tag, illetve erdőjogának a sorszáma egy cédulára kerül, ennek azonban szintén nyíl 64. MÁDAI Gyula 1965a. 126. 65. BOZÓ József 1970. 103. 66. SZABÓ István-SZABÓ László 1977. 71. 67. SZABÓ István-SZABÓ László 1977. 74., MÁDAI Gyula 1965Ű. 126., BOZÓ József 1970. 103104. HEGYI Imre bakonyi kutatásai alapján etnikus sajátosságokat is megkülönböztet az erdőbirtok öröklésében. Amíg a német községek lakosságánál az erdó', legeló', szántó összetartozó öröklése és birtoklása volt gyakorlatban, addig a magyar és szlovák falvak lakosságánál a nagyméretű felaprózódás és az erdő, illetve a legelő jognak a szántófölditől való leválása volt az uralkodó forma. Az örökléskor az egyik örökösre a szántó, a másikra az erdő tulajdonjoga szállhatott. HEGYI Imre 1978. 197. 68. MÄDAI Gyula 1965Ű. 125-143., PETERCSÁK Tivadar 1979. 261-280., PETERCSÂK Tivadar 1981. 43-61., BOZÓ József 1970. 95-190., SZABÓ István-SZABÓ László 1977. 71-92. 69. Tagányi Károly szerint az erdőbirtoklás jogszokásfejlődésének utolsó szakasza az, amikor már nem erdőterületet osztanak az erdőjog fejében, hanem csak fát. TAGÁNYI Károly 1896.

1. VIII. 1. Vö.: HEGYI Imre 1975. 490., HEGYI Imre 1978. 502. 70. BOZÓ József 1970. 104-106., A Bakonyban pagonynak nevezték a bizonyos számú erdőjogot egyesítő kivágandó területet. HEGYI Imre 1978. 500. 380