Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

zéket az 1866. évi telekkönyvben találtuk meg, ezért elemzésünk alapjául ezt kellett választanunk. Vizsgálataink két időmetszete között több mint fél évszázad, ötvenhét év telt el és ez az időszak megváltoztatta a népesség folytonosságának arányát. Bár 1828-ból néhány falu adata hiányzik, meg lehet állapítani, hogy 1771-hez viszonyítva 8 esetben, azaz a. falvak többségében — Őrhalom, Mátraszőlős, Bodony, Bükkszék, Felsőtárkány, Egerbocs, Mikófalva, Sajónémeti, — csökken a kontinuitás. Kivételesnek tekinthető, hogy Rimoc, Tarnalelesz és Borsodnádasd községekben növekszik, egy helyen, Karancskesziben változatlan. Az általános csökkenő tendenciát az indokolja, hogy az újkori nagyarányú népmozgás 1771-ben még nem zárult le, tovább folytatódott és eredményeként egyes falvak lakossága háztartásainak száma jelentősen megemelkedett. Az a tény, hogy egyes nemzetségek családjainak száma is növekszik, nemcsak a természetes szaporodással, hanem társadalomszerkezeti változással is magyarázható. Valószínű, hogy a nagycsaládok száma a két időpont között lecsökkent, így több kis család keletkezvén, a háztartások száma is nőtt. A középkori folyamatosság néhány faluban, Rimócon és Tarnaleleszen azért növekszik, mert 1771-ben nincs adatunk a nemesek létszámára. Mivel mindkét faluban a kisnemesek a középkori lakosság leszármazottai, ők számításainkból kimaradva, csökkentették az arányt ami 1828-ban — létszám adataik felhasználása révén — látszólagos növekedést idéz elő. Borsodnádasdon a falu középkori eredetű nemzetségeinek természetes gyarapodása és a nagycsaládok szétbomlása okozhatja az arány megváltozását. A családnevek vizsgálata útján fentebb bemutatott eredményeink — nézetünk szerint — nem eltúlzottak, mert nem vettük tekintetbe a családok női ágának esetleges fentmaradását, ha a férfiág kihal, vagy elköltözik. Erre pedig minden népesség történetében van példa. Az eddig tárgyalt intern, helyi kontinuitás mellett néhány kutatópontunkon a népesség táji folyamatossága is megfigyelhető. A legtöbb esetben ez a folyamat csak erősíti az egyébként is létező folyamatosságot, mint Őrhalom, Bodony, Bükkszék, Tarnalelesz, Mikófalva esetében. Máshol, mint Nádújfalun viszont ez képezi az egyetlen összeköttetést a középkorral, amikor a szomszédos települélésről költözik át egy család, a Kotroczó és elkezdi a falu újjátelepítését. A típus harmadik változata Felsőtárkány, ahol az igen erős középkori kapcsolatot számottevően nem befolyásolja a közeli környék átköltözőinek segítsége, de különleges földrajzi helyzeténél fogva Tárkány befogadja a környék elpusztult, vagy veszélyben lévő településének családjait, hogy később visszaadja azokat.

123 A kisebb tájak egymást segítő, népességet pótló, vagy kiegészítő szerepére a legszebb példa Tarnalelesz és a köréje csoportosult három falu etnikai képlete. A népesség folytonosságának e két formája mellett még egy harmadik, a település kontinuitás is előfordulhat, őrhalom és Nádújfalu kivételével valamennyi vizsgált faluban megállapíthattuk, hogy a település helye a középkor óta lényegesen nem változott. Ennek bizonyítéka a templom, esetleg más épület helyének állandósága, ami a műemléki topográfiákból, leírásokból azonosítható.

124 Véleményünk szerint a települési folytonosság tovább erősíti a rajta lakó népesség kapcsolatát a középkorral, pontosabban azzal az időszakkal, amikor a falu temploma megépült. A középkorral folyamatos népességű falvak földrajzi megoszlásában figyelemreméltó, hogy a leggyengébb típusok Nógrád megye területén fekszenek, a legerősebbek Heves, Borsod és Gömör találkozási körzetében. Megállapításunkhoz önkéntelenül is tár123. SÄRKÖZY Zoltán 1973. 75, 103-104. 124. Sok esetben a templom ma álló épülete újkori, de a XVII. század végi, vagy XVIII. század eleji vizitációk megjegyzik, hogy a faluban romos kő templom, azaz török kor előtti templom állt. 361