Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában
1864-ben 3 jobbágytelken gazdálkodott, tehát a tájra annyira jellemző kisnemesi réteghez tartozott. 103 A XIX. század eleje és 1870 között a falu melletti Szalajka-völgyben a földesúr a vashámor és az üveghuta üzemeltetésére szlovák munkásokat telepített, 1 ° 4 akik azonban a falutól elszigetelten éltek és tevékenykedtek. 15. Tar do na, Borsod megye A falu népességtörténetének forrásai a XVI—XVII. századi dézsmajegyzékek (13 darab) és két XVIII. századi összeírás. 1 ° 5 Tardona népessége viszonylag zavartalanul fejlődött, a helytörténetírás nem tesz említést arról, hogy a török időkben elpusztult volna. A XVI. század második felében már adózott, ha rendszertelenül is a töröknek, de Eger eleste után behódolt és az adót Egerbe fizette meg. 106 A török hódoltság végére elszegényedett, lakóinak száma leapadt, de a XVIII. század elején a régi családok egy részét már a faluban találjuk. Az 1771. évi úrbéri tabella nevei között 4 családnév a XVI. századi dézsmajegyzékekből ismert: 1576-ból 2 Anga, 1 Barta, 13 Gór; 1598-ból 8 Gyenes. A folytonosságot fenntartó családok közé számítjuk azonban azokat is, amelyek a XVII. század derekától laknak a faluban a XVIII. század végéig: 1625-ből 4 Tóth és 1660-ból 4 Kakszi nevű család. A folytonosság indexe ezek alapján 54,5, illetve az utóbbi két családdal együtt 72,7 százalék. Tardona etnikai jellege teljesen magyar. Idegen eredetű név egy sincs, az idegen etnikumot jelző népnevek pedig elmagyarosodott családokat feltételeznek: Kun (1576, 1598,1625,1660),Lengyel (1598), Tóth (1693,1699,1720,1771 -4),Rácz (1720). A helységnévből képzett családnevek a Kecskeméti (1720) és Kalászy 1673 (= Kalász Nyitra m.) kivételével a közelebbi környék falvaival hozzák községünket kapcsolatba. kSzécsi 1576—1673 (= Rimaszécs Gömör m.) és a Kakszi (= Hernádkak Zemplén m.) mellett egy szomszéd falunév is szerepel: Maiinka (= Mályinka). A Kakszi név valószínűleg kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a család tardonai megjelenése idején a falu egyik földesura Hernádkakon lakott. 107 Lehetséges, hogy egyik jobbágyát Hernádkakról Tardonára telepítette át. Tardona XVIII. század végi népessége 44 család és közöttük a legnépesebbek a 13 Gór, 8 Gyenes, 6 Kakszi, 5 Pál és 4 Tóth voltak, vagyis a lakosság mintegy 80 százalékát ez az 5 család alkotta. Az 5 családból pedig a Pál kivételével négy a XVI. és a XVII. században már tardonai lakos. Az évszázadok során beköltözőitek nagyobb része rövid itt tartózkodása után tovább vándorolt a faluból. Tardona népessége tehát nagy mértékben folyamatos a középkori lakossággal, etnikai arculata pedig magyar, idegen beszűrődés nélkül. 103. A faluval foglalkozó helytörténeti írások nevüket nem említik. KEMPELEN Béla (VIII. 71) írja az Orbán-családbeliek címszó alatt, hogy ,,az 1754-55. évi orsz. nemesi összeíráskor Borsod megyében .. . Mihály . . . fordul eló' az igazolt nemesek között." Az 1865. évi telekkönyv említi a 4 nemes Orbán-t. BmL. Urb. tagosítási iratok VII-l/c. 104. SOÓSImre 1975.452. 105. A dézsmajegyzékek és összeírások névsorait közli Soós Imre PA 489/75. sz. kéziratában. 106. BOROVSZKY Sámuel 1909. 291. 107. Soós Imre PA 489/75. 352
