Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

13. Mikófalva, Heves megye A falu népességtörténetének forrásai egy török adódefter, 3 dézsmajegyzék a XVI. századból, 1 a XVII. század elejéről, 2 jobbágyösszeírás a XVIII, egy a XIX. századból és 2 nemesi összeírás.

96 A XVI. század bőséges, sok nevet felsoroló névjegyzékeiből tiszta képet lehet kapni a falu társadalmának összetételéről. A nevek száma tükrözi azt a nehéz sorsot, amit a táj népével együtt Mikófalvának is el kellett viselnie, a falu feldúlását 1552-befn, az egri vár ostromának idején. Az 1550-ben összeírt 40 férfiből a következő 1556. évi jegyzékben már csak 9 van jelen és egy újabb lakos. A jobbágylétszám ez után már sohasem éri el az 1550-es szintet, az adózók száma a névjegyzékekben mindig kevesebb. 1605. és 1720. között nincs a lakosságról névjegyzék, az 1672. évi dézsmajegyzék pedig lakatlannak mondja a falut. A település mégsem volt elhagyott, mert a XVI. századi nevek egyrésze megmarad a XVIII. század elejére és a XVII. század derekán & Kovács nemzetség Mikófalván lakó két ága, majd a Kelemen család nemességet szerez.

9 7 A középkori és újkori népesség folytonosságát — mint említettük — egyes családnevek következetes megjelenése bizonyítja. Az 1828. évi jobbágyösszeírásban felvett 6 Bárányi, 3 Kovács és 17 Kelemen neve 1549-ben már szerepel, a 11 Farkas nevű család pedig 1550 óta. E törzsökös családok az egész paraszti lakosságnak 86%-át teszik ki, amiből következik, hogy a népességnek ez a rétege nagymértékben folyamatos. Az 1809ben összeírt kisnemesek számáról annyit tudunk, hogy a Kovács nemzetségben 64, a Kelemen hadban 10 hadköteles személy élt. Családjaik száma mintegy 32-re tehető, összesítve tehát a paraszti és kisnemesi lakosság adatait, az tűnik ki, hogy a XDC. század elején az egész népesség túlnyomó többsége, 91%-a középkori családok leszármazottja. Mikófalva családnevei között a XVI. század óta idegen etnikumra valló nevet, szláv eredetű nevet sem találunk. Viszonylag kevés a földrajzi névből képzett családnevek száma is, de igen korán (1549) megjelenik a Baranya, később Bárányi név, ami feltehetően a török elől Délmagyarországról ide, erre a tájra irányuló migráció emléke.

98 A szomszédos megyék helyneveire utalnak a Panyi (1549) = Panyi: Panyi Daróc Nógrád m., Pány Abaúj m.; a Király (1550) = Sajószentkirály Gömör m.;Somodi (1828) = Somodi Abaúj m.;Makrai(? ) nevek. Mikófalva a középkor óta a legújabb időkig Bélapátfalva leányegyháza volt Mónosbél és Bükkszentmárton községekkel együtt. Az egyházszervezeti kapcsolat következménye lehet az 1549-ből ismert Sípos név származása Bükkszentmártonból és az 1583-ban felbukkanó Holló név bélapátfalvi eredete. A szomszédos falvakkal fenntartott kapcsolatra utal a Vas név jelenléte (1550), amelyet Egerbocsról és Balatonból ismerünk. A falu népességtörténetéről összefoglalóan elmondható, hogy középkori kontinuitása a legmagasabb fokúak közé tartozik. A középkori jobbágy népesség tekintélyes része megsemmisült, vagy elvándorolt ugyan a törökök háborús csapásai következtében, de a veszélyeket túlélt jobbágyság kitartott szülőfalujánál és átmentette a jelenkorra a középkori etnikai karaktert és a mai népi műveltség alapjait képező jelenségeket, vonásokat. A kontinuitást erősíti az a történelmi esemény, amely a jobbágyság egy részét megnemesíti. A falu kisnemessége ez esetben teljes mértékben a középkori jobbágyságot képező tőből sarjadt ki. 96. A névjegyzékeket ld. Soós Imre PA 489/75. sz. kéziratban. - A falu településnéprajzáról tanulmány is készült, aminek adatait felhasználtuk. Ld. BAKÓ Ferenc 1965. 97. BAKÓ Ferenc 1965. 196-197. 98. Az Egerbocson 1828-ban megjelenő Bárányi család valószínűleg Mikófalváról költözött át. 350