Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

András földesurak révén nemességet nyertek és ez időtől kezdve nem szerepelnek a jobbágynévsorokban.

86 A Szecska család hasonlóképpen folyamatos, azzal a különbséggel, hogy 1681-ben a családnak csak egyik ága nyert nemesítést, a másik jobbágy maradt, s így a név az összeírásokban mégis szerepel.

87 A harmadik, nagyobb lélekszámú kisnemesi nemzetség, a Melegh a családi hagyomány szerint Gömör megyéből származott be a faluba, de nemességet 1667-ben már Bocson szereztek és ma is ott élnek.

88 Még egy kisnemesi családot kell megemlíteni, a Bertóthy-t, akik szintén a XVII. században váltak bocsi lakossá, legalábbis nemességük megszerzésének ideje 1667 és azóta a faluban laknak.

89 A kisnemes családok az utóbbi 300 év során olyan nagymértékben szaporodtak el, hogy a faluból szinte kiszorították a jobbágyokat és a nemesek a lakosságnak csaknem háromnegyed részét tették ki. 1851-ben a 139 családfőből 99 volt a kisnemes.

90 Népnévből alakult családnévként egyedül a Tóth fordul elő (1550,1720,1736 (2), 1828 (2), de több idegen, főleg szlovák eredetű névvel találkozunk. Már az első névjegyzékben (1549) megjelenik a Szecska (Szicskó, Szechko), ami a szlovák seë = erdei vágás, kaszálás szóval lehet összefüggésben; de ilyen а Kocka (1556) Fiez ere, Füczereh, Fichere, (1600, 1605-1828) és német a Malczer (1828) családnév. Közöttük a Ficzere a XVI. században a szomszédos Egercsehiből ismeretes, ezért lehetséges, hogy onnan települt át Bocsra.

91 A helynévből képzett családi nevek száma csekély és nagyobb részük csak egy-egy névjegyzékben tűnik fel, vagyis beköltözése után nem vált állandó lakossá. A helységnevek nem annyira a közeli környékre utalnak, mint inkább a távolabbira. így Heves megyei vonatkozású a Benei (Bene puszta Gyöngyös mellett) és az Alanyi, Gömör megyei a Jenéi (Jene község), Esztergom megyei a Muzlay (Muzsla község) és legtávolabbra mutat a Bárányi (Baranya megye) családnév. Bár ez utóbbinak valólószínű származáshelye Mikófalva, ahol a család már 1548-ban kimutatható és Bocson csak 1828-ban tűnik fel. Akisnemesi nevek között a Melegh a hagyománynak megfelelően a középkori Gömör megye Meleg falujából származhatott.

92 A XIX. század elején Bocs lakossága egynegyed részben parasztokból állt, akik között a legnépesebbek voltak a Barta (5) és a Szecska (4) családok. A nemesek 1809-ben a következő nemzetségek vérségi kötelékeiben éltek: Balogh 35 családfő, Szecskó 16 családfő, Melegh 7 családfő, Bertóthy 4 családfő és Szakái 2 családfő. Egerbocs népesedéstörténetében a folytonosság jelentékeny szerepet játszik. Akis létszámú jobbágyság nagyobb része a faluban lakik a XVI. század óta eltelt időben és tovább erősíti ezt a tendenciát a két kisnemesi család folyamatos helyben lakása. A XIX. század elején 21 jobbágy- és zsellércsaládból 14 folytonos, a 64 nemesi családból pedig 51, amiből az következik, hogy a múlt század elején a paraszti és kisnemesi lakosság 76,4%-a kontinuus a középkorral, elődeik a XVI. század óta Bocson laknak. A belső vándorlás mégis érintette a népesség alakulását. Nem jelentős a magyar neveket viselő betelepülők száma, de nagyobb arányú a szlovák nevűek beolvadása. 86. OROSZ Ernő 1906. 17-18. 87. OROSZ Ernő 1906. 272-273. 88. OROSZ Ernő 106. 192. 89. OROSZ Ernő 1906. 28. 90. A nemesi családok történetére, a falu lakosságában elfoglalt szerepére ld. Soós Imre 1975. 163-165. 91. A név Fendzsere alakban szerepel 1550-ben. Fekete Lajos 1968. 61. AFiczere család napjainkban is a faluban él. 92. CSÄNKI Dezső 1890-1914. I. 141. 347