Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

6. Máiraszőlős, Nógrád megye XVI. századi névjegyzékei igen bőséges anyagot tartalmaznak, de ez esetben is csak a török adóösszeírások állnak rendelkezésre. A XVII. századból nincs forrás, a XVIII. századból pedig az 1715. évi összeírás, az 1771. évi urbárium, majd az 1828. évi országos összeírás az alapja ismertetésünknek.

6 J A falu a XVI. században a népesebb helyek közé tartozik, 1546-ban 50,1562-ben 53 családnevet jegyzett fel a defterdár, a török adóösszeíró. A nevek az újkorban szinte teljesen ismeretlenek, mindössze 3 név fordul elő folyamatosan. Az 1562-ben felbukkanó Bálás (2) családról feltételezhető, hogy a XVII—XVIII. században is itt élt, mert 1825-ben nemesként írják össze, mint a falu egyik középbirtokosát.

62 A másik két család, a. Szabó és a Fekete neve kétségtelenül kimutatható, de ezek jellegtelenek és máshol is gyakoriak. Szerepel azonban mindkét középkori összeírásban egy Bóc név, aminek esetleg 1715-ben a Lócz (2) felel meg. A név más formáit nem ismerjük, mert a család a XVIII. század folyamán eltűnik a faluból. Bizonyosnak látszik azonban az 1546-ban Gutas, Kutai és 1562-ben Kutas formákban megjelenő családnév folyamatossága, mert 1771-ben Kutasi, illetve Kutas alakban szintén előfordul. Hasonlóképpen bizonyítottnak látjuk a Kurtány család folytonosságát, akik 1546-ban Kortányi, 1562-ben Korpáni névalakban tűnnek fel, majd 1715-ben Kurtányi András, mint az első újkori jobbágyok egyike. A lakosság középkori folyamatosságára vall még a XIV. században épített templom, amit 1611-ben újítottak fel

6 3 és ami használható állapotban érte meg a XVIII. századot. Az újkor első összeírása még csak 18 jobbágyot sorol fel, de 1771-ben 75,1828-ban pedig 167 családot írtak össze. A lakosság alig több mint száz éves felduzzadásának folyamatát nem ismerjük, valószínű, hogy földesúri telepítések eredménye. Az újabb népesség túlnyomórészt magyar nevű, de 1546-ban találkozunk már idegen etnikumot jelző nevekkel, mint Tód (4), Török és ide sorolható a Bajzád is. Feltehetően az etnikumot jelző nevek közé tartoznak a Tatárény (1546), illetve a Tatári (1562) nevek is. A Tót népnév 1715-től kezdve mindvégig jelen van, 1828-ban pedig 17 családdal a falu legnépesebb nemzetsége. Szláv eredetű neveket kisebb számban találunk, de már a XVI. században is megjelennek (Kocik, Cserhelte, Karnyis, Encsik, Andrikó, Bacskó, Angyelic). Az 1715-ös névsor 18 gazdájából 3 (Mészár, Szimko, Mikusch? ), 1771-ben a 75 parasztból 6 családfő mind új telepes: Csépé, Kaszula, Katsik, Koczka (2), Kulik, 1828-ban pedig a 167-ből 11 szlovák nevű. 1771-től kezdve néhány német névvel is találkozunk, ezek valószínűleg a helyi majorságokban, uri lakokban teljesítettek szolgálatot. A lakosság származáshelyére a középkori forrásokban is találunk adatokat. Ilyen családnevek: Kurtányi = Kutány puszta Fülek mellett, Nógrád m.; CsimaiÇl); Keresztes — Mezőkeresztes, Borsod m.; Karancsi — a Karancs-vidék valamelyik faluja Nógrád m.; Posai (? ); Gyemére — Gömör (? ), Gyömrő (? ) Pest m.; Bóc - Lóc (? ), Nagylóc Nógrád m.; Csabai — Rákos-, Hejőcsaba, Pest, ül. Borsod m.; Kutasi = Kutassó Nógrád m.; Lőrinci = Lőrinci Heves m.; Nádazsdi = Borsod, ill. Liptó m.; Szilvás = Szilvásvárad Heves m.; Karancs (mint fent); Márk = Márkháza Nógrád m.; Badarai = Badaló Ung m. 1771-ben Tösmagi, Tesmagi = Tesmag Hont m.; Szakali = Nógrádszakai Nógrád m.; Halápi = Haláp Nógrád m.; Győri = Diósgyőr, Kisgyőr Borsod m. - 1828-ban Szombathi = 61. KÁLDY-NAGY Gyula 1971. 348. sz. 279-280; NmL 1715. évi összeírás; NmL 1771. évi urbárium; NmL 1828. évi országos összeírás. Schneider Miklós PA 368-74, 790-82. 62. BOROVSZKY Sámuel 1911. 81. 63. GENTHON István 1954. 269-270. 338