Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában
5. Kazár, Nógrád megye A falu népesedéstörténetének forrásai igen szegények. A XVI. századból két szűkszavú adódeftert ismerünk viszonylag kevés családnévvel, a XVII. századból nincs adatunk, a XVIII. századból pedig az 1715. évi összeírást, az 1771. úrbéri tabellát és az 1828. évi országos összeírás 58 anyagát használtuk fel. A XVI. században Kazár apró település, 1546-ban 7, 1562-ben 5 családfőt írtak itt össze. A két időpont között a nevek alig változnak, csak a létszám csökken valamivel. A falu a török hódoltság idején többször, vagy huzamosabb időre lakatlanná válhatott, de forrásaink erről nem tudósítanak. 59 Mindenesetre a XVIII. és a XIX. század jobbágynévsorai a középkori nevek közül egyet sem tartalmaznak, így Kazáron nincs folytonosság a középkori népességgel. Az újkori lakosság beköltözésének módját nem ismerjük, szervezett földesúri telepítésről nem tudunk. A XVI. századi lakosság már kis részben tartalmaz szlovák elemet, mert mind a két névjegyzékben két, illetve egy Pohán nevű jobbágyot találunk. Hasonló arányban foglal helyet az 1715. évi első török utáni névsor 12 neve között a szlovák eredetű Komár család 3 ágazattal, de a későbbiek folyamán a szlovák etnikum részesedése csökken a falu társadalmának összetételében. 1771-ben 42-ből 5 (4Komar és 1 Bozsik), 1828-ban pedig 63 családfőből már ugyancsak 5 a számuk. A falu legnépesebb nemzetségei a XVIII. század végén 8 Kovács, 7 Tőzsér, 5 Szabó, 4 Medve, 4 Pap és 3 Komár, majd a XIX. század elején ugyanezek a családok teszik ki a népesség kétharmadát. Kazár népi társadalmának vezető csoportja lehetett egy időben a kisnemesi jogállású Nagy nemzetség, amelynek 1830-ban 8 családjáról tesznek említést. 60 A XVIII. századi betelepülők származáshelyét nem ismerjük, csak a családnevek adnak erre valamiféle támpontot. Már a XVI. századi két névsor is tartalmaz helységnévből képzett családnevet — mind a két jegyzékben:Sipek —, ami azt bizonyítja, hogy a falu törzsökös lakossága is befogadott már idegenből jött elemeket. Az 1771. évi névsorban a Czecze — Fejér m., Czécze = Abaúj m.; 1828-ban pedig Gyeivai - Gyetva Zólyom.; Teleki (? ); Bali = Bal (Püspöki) Heves m.; Sallai = Salló Hont m., Nagy—Salló Bars m. neveket találjuk. A Kazár lakosságát időről időre feltöltő népmozgás tehát leginkább észak felől irányul a község felé. Összefoglalóan elmondhatjuk Kazár népesedéstörténetéről, hogy a mai lakosság a XVIII. században alakult ki, de származása szinte teljesen ismeretlen, legfeljebb északi irányt tudunk megjelölni a néhány családnév segítségével. Emellett leszögezhetjük még azt, hogy a lakosság túlnyomórészt magyar, kevés szlovák részesedéssel. További alapos forrásfeltárásra lenne szükség annak érdekében, hogy ennek a sajátos, igen színes és egyedi palóc műveltségnek történeti eredőit is megismerhessük. 58. KÁLDY-NAGY Gyula 1971. 184. sz. 158; NmL 1715. évi összeírás; NmL 1771. évi urbárium; NmL 1828. évi országos összeírás. Schneider Miklós Pa 790-82. 59. A templom történetével kapcsolatosan feljegyzik, hogy 1688-ban fennáll, bár a község elpusztult. GENTHON István 1954. 244. 60. Praznovszky Mihály szíves közlése. 22 Az egri múzeum évkönyve 337
