Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

ban Tardona, Ragály. Utóbbiakkal lehet egyidős a nyugati népelemekkel betelepített Sajónémeti. Az egykori birtokközpontok közül Sajópüspöki a honfoglalás idején aHanva nemzetség szállásterületén keletkezhetett és később, a XIII. században került egyházi tulajdonba. A másik központ, a nevében palóc nemzetségi centrum emlékét őrző Bükkszék alapítása egy nemzetség, vagy népcsoport megtelepedésével függ össze, erről közelebbi ismereteink azonban nincsenek. A személynévadással keletkezett Bodony, Bocs, Velezd, Mikófalva és Tárkány igen korai alapításúak, közöttük legfiatalabb Mikófalva, melynek 1282. évi alapítását kivételesen ismerjük. A specializálódást a középkori munkában, termelésben a foglalkozásokat őrző helynevek útján lehet felmérni. Közöttük legrégebbi a királyi halászok faluja, Halász, amit időbeni sorrendben a nádtermelő és talán feldolgozó Nádasd, Nádújfalu, a gyümölcstermelő Szilvás és a szőlőtermelő Mátraszőlős követ. A helynevek megerősítik azt, hogy a terület benépesedésének kezdetén Nógrádban, a Bükk nyugati felén és Gömör megye Száraz völgyében van szláv előzménye a magyarok megtelepedésének. A honfoglalást követő századokban kialakulnak azok a nagybirtok szervezetek, amelyek hosszú időkig meghatározzák a földbirtoklás rendszerét annyira, hogy egyikmásik nagybirtok még az újkort is megérte, ha tulajdonosaik többszörösen cserélődtek is. Nógrád megyében kutatópontjaink történetére a középkorban a Szécsényi uradalom szervezete volt hatással. Hozzá tartozott a XV. században Trázs és Rimóc, a velük etnikailag rokon településekkel együtt (Varbó, Varsány, Sipek, Hollókő) és ez a szervezet még 1596-ban él.

29 Némileg osztozik a rimóci falucsoport birtoklásában a Füleki uradalom, mely 1652-ben Rimóc és Lóc mellett résztulajdonosa Mátraszőlősnek is.

30 Heves megyében a középkor két nagybirtokáról kell szólnunk, az északnyugati területeken a Debrői uradalomról, északkeleten pedig a Bél nemzetség birtokairól. Bodony és csaknem az egész Mátraalja a középkor kezdetén az Aba nemzetség tulajdona, de már a XVI. század elején a Debrői uradalom kötelékébe tartozik. Megfelelő kutatások hiányában nem állapítható meg, hogy az Abák ill. leszármazott családaik, hogyan vesztették el ezeket a területeket és hogyan alakult ki ez az egységes birtoktest, ami előbb Debrő, majd Ónod és végül Kompolt székhellyel működött.

3 ' A Bél, vagy Ug nemzetség birtokainak története még kevésbé tisztázott. A birtok központja Mónosbél, kezdetei pedig I. István korára vezethetők vissza. A nemzetségből leszármazott családok között tárgyunk szempontjából legfontosabb a Bekény család, melynek birtokában találjuk Mikófalvát, Tarnalelesz, Egerbocs egy részét és Sajónémetit.

32 Egyházi birtok a korai középkor óta Felsőtárkány (egri püspökség) és Sajópüspöki (esztergomi érsekség), mindketten egy nagyobb domínium részeként szoros kapcsolatban álltak annak központjával.

33 Ismert tény, hogy a nagybirtokok központi irányítása jelentősen befolyásolta az egyes falvak, települések etnikai és kulturális karakterének történeti alakulását, ezért ezekre a kapcsolatokra az alábbiakban még visszatérünk. 29. BOROVSZKY Sámuel 1911. 576; BELICZKY János 1980. 297-354. 30. BELICZKY János 1972. 193. 31. Újkori, részletesebb feldolgozását ld. ÉBLE Gábor 1909. 32. GYÖRll Y György 1963. 742; SOÓS Imre 1975. 372, 163; CSIKVÁRI Antal 1939. IV. 130. 33. SOÓS Imre 1975. 208; ILA Bálint 1942-1976. I. 29-31. 330