Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

kabarokkal a honfoglalókhoz csatlakozó kazár néptöredékkel lehet kapcsolatos. 1384-ben említik először.

7 Tamalelesz töve, a Lelesz szó feltételezhetően a Léi származéka és ebből magyar névadással keletkezett, első alkalommal a pápai tizedjegyzék (1332 37) említi.

8 A területünkön előforduló szláv nevek egy része a magyarság megtelepedése előtt, más részük az után keletkezett, bár ez a kérdés ma is vitatott. Őrhalom eredeti neve — 1898 előtt — Trázs volt és ezen a néven a település 1327 óta ismert. Újabb kutatások szerint szláv gyepű őrhelyek csak a XIII. századtól képzelhetők el, korábban a nyugati határszélen csak magyarok voltak. Trázsnak tehát valószínűleg a XIII. században a csatlakozott szláv lakosság adott nevet.

9 Szláv eredetű név a Rimóc is, amit 1229-ben említenek először, de a templom melletti temetőben XI. századi sírokat találtak, ami ennél korábbi fennállását igazolja, bár azt éppen nem, hogy annak a településnek is Rimóc volt a neve.

1 ° Ludányhalászi 1947 előtt két település volt és egyikük, Ludány neve az előzőkhöz hasonlóan szláv eredetű és 1250-ben fordul elő először.

1 x A nógrádi területeken kívül szláv helységneveket találtunk még Borsodban és Gömörben. A borsodi Tardona-X tartják valószínűleg szláv eredetűnek és a gömöri Ragályt. Utóbbiról azt írja IIa Bálint, hogy az ilyen, személyekről elnevezett települések a törzsi eredetű nevek után keletkeztek azaz a XII. század után: Tardona 1240, Ragály 1216 óta ismert.

12 A szláv falunevekről meg kell említeni, hogy az idegen eredetű, vagy idegen nemzetiséget jelző falunév a középkorban nem takar szláv vagy más etnikumot.

13 így Sajónémeti neve is német telepítés emlékét őrzi (1246), de lakossága a XVI. században már magyar.

14 A nógrádi szláv nevű falvak mellett törzsi vagy királyi birtokok magyar nevű faluját találjuk és ezek szorosan együtt élnek, esetleg több faluval együtt egy plébániához is tartoznak. Trázs ilyen testvér faluja Hugyag, Rimócé Varsány és Ludányé Halászi volt. Magyar eredetű helyneveink között kettő valamiféle birtokot, központot jelöl. A gömöri Sajópüspöki névadása arra utal, hogy a falut az esztergomi püspök, majd érsek kapta a királytól adomány birtokként. Első említése 1297.'

s A hevesi Bükkszék valószínűleg nemzetségi, vagy családi székhely volt. Az ótörök eredetű szék első jelentése székhely, lakhely és nézetem szerint nem hozható kapcsolatba az „időszakos vízállást" jelentő szik szóval.

1 6 Bár egy oklevél viszonylag korán, 1275-ben utal rá, a birtokos nemzetség, vagy család nevét nem ismerjük.

17 További csoportot képeznek a puszta személynévből alakult településnevek, amelyek magyar, illetve ótörök eredetűek. Ilyen az eredetileg „lakosságot, alattvalókat, népet" jelentő bodun alapszóból kialakult ótörök Bodony, 1226. évi legrégibb előfordulással.

1 8 Hasonló módon keletkezett azEgerbocs falunév bocs tagja, régi magyar személy7. CSANKI Dezső 1890-1913. I. 100; KISS Lajos 1978. 323. 8. KISS Lajos 1978. 632, 376. 9. BELICZKY János 1972. 69; KISS Lajos 1978. 491; HERÉNYI István 1975-1976. 168. 10. KISS Lajos 1978. 545; BELICZKY János 1972. 55. 11. KISS Lajos 1978. 389. 12. ILA Bálint 1942-1976. I. 103; KISS Lajos 1978. 631, 535. 13. ILA Bálint 1942-1976. I. 142. 14. CSIKVÁRI Antal 1939. IV. 1 30; KISS Lajos 1978. 555. 15. KISS Lajos 1978.555. 16. TESZ III. 699. Nem lehet egyetérteni azzal a véleménnyel, amit Kiss Lajos tolmácsol, miszerint a szék szó szenek hangzik és száraz tó-szerű tei-mészeti képzó'dményt jelöl (KISS Lajos 1978. 135, 601). Ilyen képzó'dmények sokkal nagyobb számban fordulnak eló' hazánkban, mint amennyi szék-kel kapcsolatos helynevünk van. Példái közül egyedül a Szikszó fogadható el, ami száraz patakmedret jelent. 17. SOÓSImre 1975. 128. 18. KISS Lajos 1978. 114. 328